Az új Google keresőeszköz többek között a CIA és a Világbank által szolgáltatott adatokra támaszkodik

Forrás: Activist Post

A Google komoly változtatásokra készül a keresőtalálatok megjelenítése terén. Az új Knowledge Graph, magyarul Tudásgrafikon, a régi gyakorlattal ellentétben nem weboldalakat jelenít meg a kulcsszó keresések találataként.

A Blog Tips oldalon megjelent cikk szerint a Google Tudásgrafikon (a mellékelt linken ki lehet próbálni) kész válaszokat vagy „tényeket” jelenít majd meg, bizonyos előre kiválasztott forrásokból, mint például a CIA Factbook (tényadatbázis), a Wikipédia és a Világbank, a szokásos keresőtalálatok mellett.

Egy társadalmi szervezet tagjának levelét idézem:

A nagy testvér első áldozatai közé tartozunk.

A google kezdi szigorítani a feltételeket, így a csapatunk gmail fiókja  törlésre kerül, ha nem retusálunk valami papírt.

Mivel itt nem volt megadva születési dátum,  rákérdezett, és naivul a megalakulásunkat írtam be. 

Eredmény, hogy azonnal letiltották a fiókot, mint kiskorú, kicsit brutális reakciónak tűnik, és a lányaim világvégi tragédiát élnének meg, ha esélyt sem hagyva, törölnék néhány éve használt levélcímüket.

Az interneten elérhető szolgáltatások számát tekintve a Google a világháló egyik behemótja, amely rengeteg információt gyűjt rólunk. Vajon mindenről tud a keresőcég?

Molnár józsef, a PCworld internetes portál újságírója jóvoltából részletes képet kaphatunk a Google (nagyító) cég által működtetett, általunk is napi szinten igénybe vett ingyenes szolgáltatások hátteréről. Olvasd el és tájékozódj!

Régen volt, mikor a Google-re csak internetes keresőként gondoltuk.

A Webby Awards bizottsága összegyűjtötte, hogy szerintük mely online események befolyásolták leginkább a világot ; hirtelen talán nem is gondolnánk, hogy mennyi minden történt az elmúlt 10 évben (2010 már egy új évtizedhez tartozik). A top 10-es listán azért erősen érződik az amerikai hatás, például mindjárt az elsőként, 2000-es évszámmal regisztrált esemény, a Craiglist San Francisco-ból való kiterjeszkedése számunkra nem sokat jelent.

De lássuk a többi kilencet, kronológiai sorrendben!

Januárban előrevetítettük, mi várható idén a weben. Írtunk feszültebb tempóról, Twitterről, a közösségi oldalakról, saját oldalaikra fókuszáló bloggerekről, a lifestreamingről, hirdetésről és designról, csak éppen egy dolgot nem mondtunk ki igazán: megjelent a realtime és köszöni, itt is marad.

A könyvtárakból internetkávézókig gyorsult a világ, órára pontosan látjuk, melyik barátunk mikor szakított barátnőjével, percről percre követhetjük az új amerikai elnök beiktatási beszédét ezernyi különböző forrásból egyszerre, egy hosszabb nap után pedig bőséggel és savval szórt szitokhullám feketíti el az eget, ha lassú a net, nem látjuk azonnal a Google Mapsen, hogy hol vagyunk és azt sem, hogy hova érdemes mennünk ebédelni két kilométeres körzetben.

A minap utánanéztem kicsit a Google térképszolgáltatásának, jobban mondva kipróbáltam, hogy mit tud. Csudijó, meséljek? Képes!

Ahogy a fenti képen is látszik, először Kínába látogattam el, kíváncsi voltam az új verzióban szereplő 3D-s épületek minőségére és milyenségére, valamint az olimpiának is helyet adó ország esetleges cenzúráira. Utóbbit “sajnos” nem találtam.
Pekingben járva rögtön megakad a szemünk Tiananmen Gate-en, ami 3 dimenziós másolatának köszönhetően teljes mértékben körüljárható, s ahogy az alábbi képen jól látszik rengeteg extra fotót is meg tudunk róla tekinteni.

A Google Earth legújabb változatában már az óceánok mélyén is barangolhatunk, megnézhetjük, mit láttak a mûholdak évekkel ezelõtt, vagy akár még a Marsra is átugorhatunk.

A magyar nyelven is elérhetõ és ingyen letölthetõ Google Earth 5.0 sok újdonságot tartalmaz, amelyek közül néhány érdekességet ajánlunk olvasóink figyelmébe.
Eddig csak a Föld felszínén tudtunk barangolni, az új Óceán funkcióval azonban már a víz alatti világot is felfedezhetjük.

A nyáron a MySpace, pár napja a Microsoft, tegnap pedig a Google jelentette be, hogy támogatni fogja az egységes bejelentkezést lehetõvé tevõ OpenID megoldást szolgáltatási felületein. Elméletileg így a jövõben szinte kivétel nélkül, minden internetezõ képes lesz egyetlen azonosítójával elérni a különbözõ webhelyeket, hisz a három említett nagy szereplõ valamelyikénél minden internetezõ majdnem biztosan regisztrálva van. A gyakorlat viszont mást mutat.

A cikk folytatása >>>