Például hogy milyen gép előtt ülök, milyen kedvem van, milyen operációs rendszer van azon bizonyos gépen. Hogy milyen böngészőt használok leggyakrabban?

A második kérdésre adott válasz az idő függvényében változik. Volt idő, amikor Opera-rajongó  voltam, aztán szinte észrevétlenül Firefoxot kezdtem használni, őszintén szólva, magam sem tudom miért, csak így alakult… Persze lehet, hogy azért, mert akkoriban még volt az Operában reklám (ezért maradhatott ingyenes), és eléggé idegesített ahhoz, hogy kipróbáljak valami mást.

Tíz-tizenöt másodperc: csupán ennyi idő szükséges a Presto nevű miniatűr operációs rendszer startjához. A szoftvert kifejezetten Windows mellé szánják, és puritán felületén alapvető funkciókat - böngészés, levelezés, chatelés -  kínál. Kipróbáltuk a sietős, vagy türelmetlen felhasználóknak szánt szoftvert.

 

A Presto főmenüje

• A Presto honlapja
• Rendszerigény, támogatás

Biometrikus azonosító-rendszerek

Napjaink globalizálódó világában a biztonsági kérdések elõkelõ helyet foglalnak el a vállalati informatikai rendszerek megtervezésénél és kivitelezésénél. A legkorszerûbb mûszaki megoldásokat alkalmazó informatikai rendszerek kialakításánál - legyen az új rendszer, avagy egy bevált, mûködõ rendszer modernizálása - ma már mindenképpen gondolni kell a biometrikus azonosító-rendszerekre.

Mi is a biometria?

Egy olyan automatikus technika, amely méri és rögzíti egy személy egyedi fizikai, testi jellemzõit és ezeket az adatokat azonosításra és hitelesítésre használja fel.

A számítógép belsõ áramköreit busz köti össze. A busz az alaplapon levõ közösen használt vezetékrendszer, melyre rácsatlakoznak a számítógép vezérlõ, irányító egységei. Az adaton kívül még címet és vezérlõinformációkat is továbbít. Részei: tépvonalak, vezérlõvonalak, címbusz, adatbusz.

Buszok alatt azonos feladatokat ellátó vezetékcsoportot értünk. Jól látható megvalósítása a nyomtatott áramköri lap­ka, amelyre a számítógép részegységeit megvalósító integrált áramköri tokokat és egyéb elektronikus al­kat­ré­szeket ül A címbuszon keresztül áramlanak a használni kívánt eszközök elérési címei, az adatok elérésének, il­letve rendeltetési helyének címei.

Egy tévedést szeretnénk eloszlatni: a GPL licenszt, valamint a nyílt forrásódot sokan egyenlõvé teszik az ingyenességgel, holott ez nem így van. A licensz nem teszi kötelezõvé, hogy az ily módon terjesztett szoftvert csak ingyen vagy anyagáron lehessen közreadni. Létezik jónéhány GPL-es kereskedelmi szoftver, illetve disztribúció is. (A lehetõség itt is meg van: ha elég tapasztaltak vagyunk, akkor a nyilvános forráskódból magunk is lefordíthatjuk a programokat, azonban a kész telepítõért és programokért fizetni kell.).

Linux disztribúciónak nevezünk minden olyan Linux rendszert, amelyben Linux rendszer mag mûködik. Maguk a disztribúciók elkülönülnek egymástól, fejlesztésük egymástól függetlenül zajlik. Olyan ez, mint ha minden autóban ugyanaz a motor lenne, de azokat attó még ugyanúgy külön gyárakban szerelnék be a kocsikba: a kocsik lényegesen mások lennének, bár funkcionalitásuk alapja ugyanaz a motor.
Nagy vonalakban úgy mûködik a dolog, hogy a kernel-fejlesztõk folyamatosan fejlesztik a rendszermagot, kiadják, majd a disztribúciók ráépítenek.

A Linux egy nyílt forráskódú (Open Source) operációs rendszer, amely GPL licensz alatt került terjesztésre. Ennek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem csak a programot, hanem annak forrását is közzé kell tenni, ami lehetõvé teszi mások számára, hogy munkánkat folytassák, jobbá tegyék. Így nem kell minden egyes programnál feltalálni a spanyolviaszt, hanem egy már létezõ ötleteket, megoldásokat továbbfejleszthetjük akár mi magunk is. Mindemellett fel kell tüntetni az eredeti szerzõ nevét és elérhetõségét.

Biztos vagyunk itt páran akik már hallottunk Linuxnak nevezett valamirõl, mások láttak is ilyet mûködés közben. Megint csak mások már talán próbálkoztak is vele, de valami miatt elment a kedvük (általában az ismeretlensége és sikertelenség miatt). Nos cikksorozatunkban megpróbáljuk összeszedni az általános tudnivalókat és az alapoktól felépíteni.

Terveink szerint végigvesszük azokat dolgokat, ami a rendszer ismeretéhez szükségesek, majd telepítünk is felhasználóbarát Linuxot, és végigmegyünk azokon a buktatókon, amivel a legtöbb kezdõ szembesül.