Elállási jog az e-kereskedelemben

Az e-kereskedelmi szabályozás egyik legtöbbet vitatott eleme a vevő elállási joga. Az ezt előíró jogszabály egy európai uniós direktívának megfelelően azt mondja ki, hogy az online boltok vásárlói a megrendelt termék kézhezvételét követő 8 munkanapon belül elállhatnak a vásárlástól, a terméket visszaküldhetik az eladónak, aki köteles a teljes vételárat visszafizetni.

A 8 napos határidő az EU-s ajánlásban megfogalmazott minimum, aminél számos ország helyi szabályozása többet ír elő. Míg némely országok webes kereskedői - üzletpolitikai megfontolásból - versengenek egymással, ki ad hosszabb időt az elállásra, addig nálunk ez a szabály okozza a legtöbb elégedetlenséget. A kereskedők szerint az elállási jog aránytalanul védi a vevőt, miközben nagyon hátrányos az eladó szempontjából.

Számos közvélemény-kutatás kimutatta, hogy akik nem vásárolnak online, azokat leginkább a termékkel való fizikai megismerkedés lehetőségének hiánya tartja vissza. A vevők félnek, hogy ha valami probléma van a termékkel, vagy nem olyan, mint amit a webes információk alapján gondoltak, akkor nehézségeik lesznek a visszaküldésével. Mivel lehet ezt a félelmet a leghatékonyabban és legnyilvánvalóbban semlegesíteni? Nem mással, mint az elállási joggal!

Ma a kereskedők igyekeznek kibújni az elállási jog alól, de legalábbis a lehető legrövidebben szólni róla. Ahelyett, hogy hangoztatnák, sőt: már a vásárláskor világosan kommunikálnák ennek módját!

Az elállási jog hangoztatása, gyakorlásának megkönnyítése, az ezzel kapcsolatos folyamatok gördülékenysége - és alapos bemutatása már a vásárláskor - nagy mértékben képes csökkenteni a vevői bizalmatlanságot, és ennek következményeként növelni a vásárlók számát! A kereskedők azt gondolják, a magyar vevők visszaélnek az elállási joggal, és ha jobban hangsúlyozzák ennek lehetőségét, csak a visszaélések száma fog nőni. Nem készült még semmilyen kimutatás, számítás, tanulmány az elállási jog gyakorlásával kapcsolatos költségekről és kockázatokról, tehát nincs bizonyíték rá, hogy valóban káros lenne. Persze ahhoz, hogy az elállási jogot negatív következmények nélkül hangoztassuk, nagyon rendben kell tartanunk a termékadatbázisunkat, hiszen ha sok a pontatlanság, fotó-hiány, rosszul megadott adat, az növeli a csalódott - és ennek következtében esetleg a vásárlástól elálló - vevők számát.

Végső, de nehezen megdönthető érv: az elállási jog akkor is kötelező, ha hallgatunk róla, ezért inkább használjuk ki az előnyeit! Ráadásul ma még nagyon kevesen gondolkodnak így, ezért ha az elsők között kezdjük az elállási jogot hangsúlyozni, azzal még versenyelőnyre is szert tehetünk.

További információkat talál Kis Ervin Egon blogjában!