Nem újkeletű a Face.com és a Facebook közötti viszony; igaz, eddig viszonylag egyoldalúan működött. Előbbi Photo Finder alkalmazása lehetővé teszi a közösségi hálót használók számára, hogy saját magukat ábrázoló képeket keressenek az ismerőseik által feltett fotók között. A Photo Tagger pedig adott képen látható személyeket próbál meg név szerint azonosítani - az alkalmazás még 2009 novemberében indult el. Három évvel később a FB licencelte a Face.com technológiáját, hogy címke alapján javasoljon ismerősöket a regisztrált felhasználóknak.

Pletykák szerint a Mark Zuckerberg vezette cég még szorosabbra fűzné a viszonyt a két vállalat között; nem kizárt, hogy hamarosan felvásárolja a Face.com-ot. Ez a lépés alapvető változásokat hozhatna a biometriában, konkrétabban az arcfelismerésben. Brian Blau, a Gartner elemzője szerint a technológiát amúgy is egyre nagyobb érdeklődés övezi; hiszen a legfontosabb kellék, a (web)kamera gyakorlatilag minden laptopban, tabletben és okostelefonban megtalálható már (így akár munka közben is használható az arc biometriai jegyeire alapuló azonosítás). A szakértő szerint hamarosan összejöhet a technika használóinak kritikus tömege, ami gyorsan általánossá teheti alkalmazását.

Az úgynevezett „komputer látás” technológia, melynek révén a számítógépek képesek arcok felismerésére, csak nemrég vált elég jó minőségűvé ahhoz, hogy az olyan konzumer cégek, mint a Facebook, az Apple és a Google, ráharapjanak, állítja Apu Kapadia, az amerikai Indianai Egyetem informatika professzora. Kapadia csapatával a digitális magántér problémáját kutatja.

A Google birtokában levő Picasa még 2008-ban integrálta az arcfelismerési funkciót, a Google+ pedig szintén rendelkezik e képességgel. Az Apple birtokában 2009-ben, az akkori iPhoto révén jelent meg az emberi arc egyedi azonosításának tudása. Ha a Facebook is belép a sorba, akkor ez végleg eldöntheti a dominót, és gyorsan mindennapi életünk részévé teszi a technológiát. „A modell egyre jobbá és jobbá válik, ahogy egyre több adatra eresztik rá” - mondta Kapadia. Márpedig a közösségi hálózat saját, IPO-t megelőző állítása szerint a felhasználók eddig több mint 300 milliárd fényképet töltöttek fel, ami nem kevés mintának számít. És habár arról dönthetnek a közösségi térben regisztráltak, hogy nevük ne kerüljön feltüntetésre címkeként, de magát az arcfelismerési technológiát nem kapcsolhatják ki.

Nagy kérdés persze, hogy ez valóban jó-e az átlagember számára. A magánszféra védelméért aggódók szerint a mintegy 900 milliós felhasználói tábor jelentős része akaratlanul is kerülhet számára kellemetlen helyzetbe a technikai fejlődés révén. Olyan emberek találhatnak rájuk, akikkel nem szívesen tartják a kapcsolatot; esetleg a hatóságok csíphetik nyakon a vétkeseket, de, hogy a másik oldalra is pillantsunk: akár személyazonossággal való visszaélések vagy zaklatások áldozatává is válhatnak.

Kapadia szerint a fényképek felcímkézésének rövidtávú hatásai már most látszanak. Egyfajta kulturális változásnak lehetünk tanúi; az emberek számára eltolódnak a határok azt illetően, hogy mi számít privát szférának és mi nem. Azokat a dolgokat, amiket korábban csak szűkebb csoportban, közeli barátaink és családunk között osztottunk meg, egyre inkább tesszük közzé gyakorlatilag összes ismerősünk számára. Az egyén anonimitása egyre inkább eltűnőben van.