A darwini evolúció már a múlté, állítja Stephen Hawking, aki úgy véli: az információáramlás is szerves részét képezi egyedfejlődésünknek. Agyunk nem képes feldolgozni a túl sok adatot, viszont génsebészettek új képességeket adhatunk magunknak - foglalja össze a New Scientist az elméleti fizikus új előadását.

Az evolúció darwini szakasza, a természetes szelekción alapuló fejlődés három és fél milliárd évig tartott, ennek eredményeképpen jött létre az emberiség, állítja Hawking Life in the Universe című előadásában, majd hozzáteszi: az emberiség konklúziójaként felfoghatjuk a nyelvet, amely révén az egyedek információkat oszthatnak meg egymással, illetve a csaknem tízezer év alatt felhalmozott tudást - amelynek legnagyobb része az elmúlt háromszáz év alatt halmozódott fel.

A tudós azt állítja: az emberi faj egyedfejlődésében már nem csak a DNS genetikai információját, hanem az emberi szervezeten kívül eső információáramlás is szerepet játszik. Míg a generációk által folyamatosan átörökített genetikai információban nem történt jelentős változás, addig az emberek által generált adatfolyam hatalmas, az evolúció pedig a tudós szerint már túlmutat génjeinken. Hiába növekszik kritikus módon az általunk generált és felhalmozott információ, agyunk még mindig a darwini időskálán fejlődik, nem vagyunk képesek lépést tartani a "külső evolúcióval", mindez pedig még problémákhoz vezethet - igaz, mindezen problémákra nem tér ki Hawking.

Az újfajta evolúciót "öntervező evolúció"-nak nevezi, amelyben mi magunk változtathatjuk és fejleszthetjük DNS-ünket, első lépésben azon genetikai rendellenességeinket javíthatjuk majd ki, amelyekért csupán egy-egy gén felelős, ilyen a cisztás fibrózis vagy az izomsorvadás - a jövő században pedig vélhetően már arra is rájövünk, hogy miként lehet génsebészet révén módosítani az egyes emberek intelligencia- vagy agressziószintjét.

hvg.hu