Matthias Rath professzor, a Ludwigsburgi Pedagógiai Egyetem Filozófiai és Teológiai Intézetének igazgatója úgy vélte, hogy a digitális világban véget érnek a nemzetállamok lehetőségei.

A szakember interjújában azt emelte ki, hogy a digitalizált kereskedelem online megszervezésére, szabályozására vagy akár betiltására már nincs lehetőség. "Az internet nem helyhez kötött, éppen ezért nem lehet egy olyan jogrendszerrel irányítani, amelyik még mindig területi kategóriákban gondolkozik. Jó példa erre az ifjúságvédelem. Ma mindent elérhetnek a fiatalok a világhálón, függetlenül attól, hogy az adott országnak mit írnak elő a gyerekvédelmi törvényei. Az állam pedig ez ellen nem tehet semmit, például nem tilthatja be vagy távolíttathatja el a gyerekeket veszélyeztető oldalakat. Erre sem a demokratikus, sem a totalitárius országok nem képesek."

"Természetesen létezik az internetcenzúra, amelynél az államok elzárhatják az internethez vagy bizonyos portálokhoz való hozzáféréseket, de valójában ez a dolog is másként néz ki. Gondoljunk csak például a mobilokra, amelyekkel bárki kifelé is kommunikálhat. Mindig vannak olyan rések, ahol az új technológiák bejuthatnak az országba és amiket aztán felhasználhatnak a kormány bírálói. Még a totalitárius államok sem lesznek képesek teljesen az ellenőrzésük alá vonni a digitális világot" - jelentette ki Matthias Rath.

A ludwigsburgi professzor szerint ráadásul mivel minden országban más számít gyerekvédelmi szempontból aggályosnak vagy veszélyesnek. Azonnal felmerül a kérdés, hogy miként határozzuk meg azt a fogalmat, hogy ifjúságra veszélyes. Ebben a pillanatban viszont kiderül, hogy a nemzeti gondolkodás a digitális világban elérte a határait.

Többek között ezzel is újat hozott a Wikileaks, mint egy államoktól és intézményektől független platform. De a leleplező portál nem az új újságírás megfelelője, sokkal inkább megmutatta, hogy mennyire fontos az újságírás. Az emberek nem érthetnek mindent és nem is találnak mindent érdekesnek, ezért van szükség iránymutatásra, mert különben könnyen elsüllyedhetünk az információáradatban.

"Hogy kik vehetik át az államok helyét? Talán a médiacégek. Ezek a vállalatok olyan struktúrákat építettek ki, amelyek ideológiamentesek és lehetővé teszik a morális előítéletektől mentes globális kommunikációt. Ráadásul ezek a társaságok kiszámíthatóak. Természetesen vannak kivételt jelentő cégek, mint amilyen például Silvio Berlusconi médiabirodalma vagy a Fox News. De a többségük a részvénytulajdonosok kezében van, akik pénzt akarnak és ezen alapul a tevékenységük is."

"Ezek a vállalatok idővel platformokká válhatnak, de csak akkor, hogy ha nem maguktól, hanem legfeljebb pénzért cserébe fognak botrányos adásokat és szappanoperákat a műsorukra tűzni. A szükséges platformok egyébként már jelen vannak, gondoljunk csak a blogokra. Ezek mára kényelmetlenné, konkurenciává váltak a sajtóorgánumok számára, de ez rendjén is van így. Azonban nézzük meg: korábban egy médiamenedzser sem foglalkozott volna azzal, ha egy blogger bírálja, de mára változott a helyzet. Napjainkban sok médiamenedzser már maga is blogot vezet. A médiacégek pedig szintén szeretnének javítani az imázsukon, ráadásul ezzel a megoldással még akár pénzt is kereshetnek."

"Nagyon jó lenne, ha az iskolák együttműködnének a médiákkal. A gyerekek ugyanis nem a szappanoperákból fognak tanulni. Miért ne lehetne elmenni az iskolákba és feldolgozni azt, hogy mi érdekli a mai tinédzsereket? A médiacégektől megtanulhatjuk, hogy mi ejti ámulatba a fiatalokat" - szögezte le Matthias Rath.

sg.hu