Az OECD szerint három éven belül elfogyhatnak az internetes adatkommunikációban részt vevő számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek, ami az adatforgalom lassulásával, a világháló telítődésével jár. A szervezet jelentése rámutat, a jelenlegi IP-címrendszert (IPv4, az internetprotokoll 4-es változatú (és) 4 byte-os, azaz 32 bites verziója) akkor dolgozták ki, amikor még csak néhány száz számítógép kapcsolódott a hálóra, és senki sem számolt többmilliárd felhasználóval –írja a Népszabadság. A lap által megkérdezett szakértők úgy vélik, a probléma valós, de viszonylag könnyen orvosolható.

Az elmúlt fél évben az internet többször is bénultságközeli állapotba került, méghozzá nem pusztán elméletileg, hanem a valóságban. Márciusban a legnagyobb nemzetközi gerinchálózat-szolgáltatók közötti konfliktus vezetett a forgalom kisiklásához. A kontinensek közötti nagy sebességű hálózatokat kézben tartó féltucatnyi cég közül kettő - az amerikai Cogent és a svéd Telia - esett egymásnak, és az előbbi egy időre kiszorította a hálózatáról az utóbbi irányából érkező adatforgalmat és ügyfeleket.

Az internetet egymással hierarchikus kapcsolatban álló - helyi, országos, regionális és kontinentális vagy transzkontinentális - hálózatok alkotják, ezeket többnyire profitérdekelt szervezetek üzemeltetik. A hierarchia csúcsán féltucatnyi "cápa" található, közéjük tartozik a Telia és a Cogent. A hálózat használatáért a végfelhasználók fizetnek, ez a pénz áramlik felfelé a rendszerben. A szolgáltatók egymás hálózatát is használják, a pénzforgalom viszont mindig a kicsiktől a nagyok felé irányul.

A nagyok is átengedik egymásnak a hálózatukat, de ilyenkor pénz nem cserél gazdát. A Cogent ezt a hallgatólagos megállapodást mondta fel átmenetileg, aminek az lett a következménye, hogy sok millió skandináv és baltikumi internethasználót néhány napra elzártak a világháló egy részétől.

A konfliktus kirobbantásával a felek egymást vádolták, független szakértők szerint viszont az állhatott a háttérben, hogy a korábban főként Európára koncentráló Telia nemrég megjelent Észak-Amerikában is, azaz hazai pályán és transzkontinentális viszonylatban is a Cogent közvetlen vetélytársává vált.

Az eset ugyanakkor rámutatott, hogy a világháló - amely ma már a világgazdaság talán legfontosabb infrastruktúrája - szabályozatlan térben üzemel, és olyan cégek működtetik a saját szabályaik szerint, amelyeknek a nagyközönség jobbára még a nevét sem hallotta (a Telia és a Cogent mellett például a Level3 és a Sprint).

Ezek gyakran érzik úgy, hogy bármit megtehetnek, amit nemcsak a márciusi "ki az erősebb" játék jelzett, hanem az a tavalyi ötletük is, hogy szeretnék megfizettetni a hálózatukon átfutó adatforgalmat az abból profitálókkal, mint a Skype vagy a Google.