Némi szerencsével mostanában százmilliókat lehet zsebre vágni, és még lottózni sem kell hozzá. Ismét megszaporodtak azok az internetes levelek, amelyek sok százezer eurós, esetleg egy-kétmillió fontos, dolláros nyereményt helyeznek kilátásba. A szerencséhez nem kell egyéb, mint egy érvényes e-mail cím, s ha egy sorsolási rendszer éppen azt választja ki, a gazdája már mehet is a pénztárhoz.

A londoni székhelyű International Promotions/Prize Award Department által küldött e-mailek szerint éppen a napokban tartottak sorsolást, és máris többeket értesített, hogy jelentős összegű nyereményhez jutottak. Van, aki kétmillió fontra – bő hatszázmillió forintra – számíthat, s ehhez csak a nevét és lakcímét, telefon- és faxszámát, illetve a foglalkozását kell közölnie. A nyertes azonban egyelőre nem dicsekedhet a dologgal, mert a szervezők azt kérik, hogy a pénz kifizetéséig az információt kezelje bizalmasan. Nem ennyire bőkezű a madridi European Euro Millones Loteria Commision S. L: a hangzatos Arany esély elnevezésű nemzetközi promóciós program keretében 15 millió eurót sorsoltak ki, amelyen 14 szerencsés kiválasztottnak kell osztoznia. Igaz, a fejenként majdnem egymillió euró sem kevés: 260 millió forintot biztosan jelentene. A „sors kegyeltjének” itt sincs más dolga, mint egy adatlap kitöltése, amit azután a megadott faxszámra kell elküldeni. A szervezők kedves figyelmessége, hogy a jelenlegi foglalkozás mellett a nyertes következő – nyilván a pénz kézhezvétele után tervezett – foglalatosságáról is érdeklődnek.

Amennyiben valaki olyan levelet kapott, amelyben örömmel üdvözlik mint egy nyereményjáték győztesét, még ne mondja fel az állását, hiszen az utóbbi néhány évben számolatlanul keringtek hasonló e-mailek a világhálón, mégis kevés olyan emberről hallani, akit az International Promotions/Prize Award Department tett gazdaggá. A dolgot az is gyanússá teszi, hogy a szervezet levelében megadott londoni címen egy cipőbolt működik, az e-mail pedig egy ingyenes levelezőrendszerről érkezett, és válaszolni is egy másik hasonló címre lehet. Ráadásul az European Euro Millones Loteria Commision S. L.-nek ugyancsak van egy International Promotions/Prize Award Dept. elnevezésű részlege. A két nyereményjáték között tehát lehet bizonyos kapcsolat, és ez igen nagy valószínűséggel a spanyol szál.

Az European Euro Millones Loteria – amúgy elég rossz németséggel megfogalmazott, és a levelezőrendszerek egy része által spamként, vagyis levélszemétként kezelt – „közjegyzői nyereményértesítőjében” van még más érdekesség is. Ott ugyanis nem a viszonylag könnyen megszerezhető e-mail cím, hanem a név alapján sorsoltak: az nyert, akinek a neve és egy közelebbről meg nem határozott kártya sorozatszáma között egybeesés volt. A Loteria egyébként nem ingyen adná a körülbelül 915 ezer eurós nyereményt, mert abból tíz százalékot a társaság ügynökeinek alapítványába kellene befizetni.

Mindkét esetben bizonyosan valamilyen visszaélésről van szó, de a rendőrség sem tudja, hogy milyen célból kérnek nyeremény kilátásba helyezésével személyes adatokat – mondta kérdésünkre Szabó Henrik őrnagy, az ORFK bűnmegelőzési osztályának kiemelt főreferense. A hatóság egyébként ilyen ügyekben nem léphet fel, mert az e-mailek legfeljebb a csalás előkészületének tekinthetők, az pedig a magyar jog szerint nem büntetendő. Így az őrnagy csak azt tudja javasolni, hogy az efféle leveleket mindenki gyorsan dobja a kukába. Ha ugyanis a címzett bármilyen módon válaszol, a személyes adatai elegendőek ahhoz, hogy – amennyiben más baj nem is éri – a későbbiekben kéretlen levelek özönét zúdítsák rá.

Pontos információk híján csak sejteni lehet – s internetes blogbejegyzések is effélére utalnak –, hogy a már korábban alkalmazott módszerről van szó: nagy pénzt helyeznek kilátásba, és aki jelentkezik a nyereményért, attól a költségekre előbb egy kisebb összeget kérnek.

Az sem kizárt, hogy a kifizetés feltételeként az alapítványi támogatás átutalását határoznák meg. Ugyancsak ismert trükk, hogy később mindazokat az adatokat megpróbálhatják megszerezni, amelyek a bankszámlához való hozzáféréshez csak szükségesek, és akkor arról az öszszes elérhető összeget lehívnák. A műfajban klasszikusnak számító nigériai levelek esetében történt valami hasonló: igen jelentős összeg átutalásához – az országból történő kimenekítéséhez – kerestek közreműködőket, és a kilátásba helyezett jutalék fejében nem egy ember kiszolgáltatta az összes banki adatát. A várt pénz persze nem jött meg, de a számlájukat lerabolták.

Ma nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok arról, hogy az internet felhasználásával mennyi bűncselekményt követnek el Magyarországon, így a kockázatokat is legfeljebb becsülni lehet. Szabó őrnagy azonban úgy véli, aki kellő óvatossággal használja a világhálót, és tudomásul veszi, hogy az nem mindig biztonságos környezet, azt nem fenyegeti különösebb veszély.

Szerinte hivatalos helyről származó programok és biztonsági szoftverek telepítésével nagy valószínűséggel elkerülhető, hogy adathalászok lopjanak le bizalmas - például banki - információkat a számítógépekről. Ingyenebéd ugyanis nincs - hangsúlyozza - és ez igaz az ingyenes programokra is: aki ilyeneket tölt le a gépére, annak kéretlen reklámokra, rosszabb esetben pedig érzékeny adatainak ellopására kell számítania.

Pénzintézetek soha nem kérnek elektronikus levélben banki adatokat - utal egy újabb veszélyre a szakértő. Azokra az e-mailekre tehát, amelyek a számlavezető bank nevében ilyen információkat kérnek, soha nem szabad válaszolni. De érdemes arra is ügyelni, hogy a pénzintézet honlapjára soha ne levélben küldött címen lépjenek be, mert az esetleg egy áloldalra mutat, ahol a bejelentkezési adatokat rögzítik, és utána könnyen visszaélhetnek vele.

Az internetes fizetés viszont Szabó Henrik szerint nem jelent különösebb kockázatot, mert a fizetésre szolgáló számla adatait a boltok soha nem ismerhetik meg; a tranzakció minden esetben biztonságos banki oldalon keresztül bonyolódik le. Az árverési portálok esetén azonban már indokolt az óvatosság: nem feltétlenül érdemes előre utalni a pénzt, hiszen az eladó igen könnyen eltűnhet, amire elég sokszor akad is példa. Aki tehát így vásárol, kösse ki, hogy a vágyott holmit személyesen veszi át, és akkor fizessen, ha a hibátlan terméket már megkapta.

nepszabadsag.hu