Az online térképszoftver, a Google Earth társadalmi hatásai sem lebecsülendőek: befolyásolja világlátásunkat, kultúránkat, sőt identitásunkat is. A világ mára közelebb került az egyénhez, mint eddig bármikor. A kultúrák közötti távolságok elmosódtak, ráadásul a felhasználó aktív résztvevővé is válhat mások világról alkotott képének kialakításában.

 

A 2005-ben megjelent Google Earth a térképészetben valójában új paradigmát indított el: ma bárki rákereshet a világ legtávolabbi pontjára, számos város utcáin virtuális sétákat tehet, és lokális információkat érhet el - mindezt a számítógépe mellől. Ez a technológiai fejlődés sokkal többről szól, mint elsőre gondolnánk. A szóban forgó szoftver a közösségi újmédia - más néven a Web 2.0 - egy olyan meghatározó mérföldköve, amely nem csak az információs társadalomban élő ember látásmódját, világról alkotott képét változtatja meg, hanem végső soron az identitását is.

A térképek sohasem voltak mentesek az aktuális társadalmi-politikai viszonyoktól. Két fő feladatuk a kommunikáció és a reprezentáció, s arról is árulkodnak, hogy készítésükkor mit gondoltak az emberek a távoli kultúrákról. Az Európában évszázadok óta használt térképeken a középpontban mindig maga az európai földrész található.

A bárki számára hozzáférhető, s egyéni barangolásokat, látásmódokat rögzíteni tudó digitális térkép kivette a kartográfusok kezéből az irányítást. A világot mindenki úgy látja, ahogy akarja. A Google Earth esetében a hatalmat sokszázezren gyakorolják egyszerre: minden egyes térképalkotó - a legkülönfélébb információs adatbázisokkal - hatalommal bír a térkép egyéb fogyasztói fölött. Ugyanakkor ezek a szubjektív térképek nem állnak egymással hierarchikus viszonyban. A térképalkotás éppúgy személyes döntés kérdése, mint a használat.

Társadalmi-politikai erővel is bír a Google Earth

A Google Maps alkalmazások valamelyikével valós időben követhetjük végig a saját laptopunkon az amerikai légtérben tartózkodó repülőgépek útvonalait. A Google Earth egyik legújabb alkalmazásával, a Sky-jal az ember egy új territóriumba léphet be: a csillagok közé - és olyan jelenségeket figyelhet meg a számítógépen keresztül, amelyek eddig csak csillagászati távcsővel voltak láthatóak.

Hatással vannak a nemzeti kultúrára, nyelvre és identitásra, a társadalmi egyenlőtlenségek, az írástudás és az analfabetizmus alakulására, valamint nem utolsósorban a fogyasztási szokásokra és a szabadidő szerkezetére is. Egyszerűbben: a világ mára közelebb került az egyénhez, mint eddig bármikor, a kultúrák közötti távolságok elmosódtak, ráadásul a felhasználó aktív résztvevővé is válhat mások világról alkotott képének kialakításában. A Google Earth társadalmi-politikai erejét jól jelzi, hogy az amerikai kormányzat tavaly 600 ezer dollárt költött egy San Diegó-i haditengerészeti létesítmény átépítésére, csak mert az online térképszoftverrel láthatóvá vált az épület horogkereszt alakú alaprajza.

Nem kérdés, hogy egy ilyen térkép bizonyos esetekben akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet. Az elmúlt hónapokban a Google már eleget tett egyes kormányok kéréseinek, és öncenzúrázta némely nagyfelbontású műholdfelvételét. Tavaly a palesztin hadsereg ugyanis szintén az online térképre támaszkodott az izraeli milícia, illetve más, civil célpontok elleni támadások előkészítésekor. Ezek az események jóval túlmutatnak a digitális térkép pusztán információs funkcióján - holott éppenséggel az sem elhanyagolható.