A hiszékenységet, a kapzsiságot vagy - éppen ellenkezőleg - a karitatív hajlamot használják ki azok a bűnözők, akik változatos eszközökkel csalják ki az emberekből a százezreket, milliókat. Összeállításunkban a leggyakoribb trükköket ismertetjük, és recepteket adunk a védkezésre.

Nemrég egy miskolci férfit e-mailbenértesítést kapott: egymillió dollárosnyeremény ütötte a markát.A nyereményhez minden további nélkül hozzájuthat,csak 650 ezer forintadminisztrációs költséget kell kifizetnie.A férfi boldogan fizetett, átutalta a pénzta megadott címre. Ő volt a legjobban meglepve, hogy abeígért nyeremény soha nem érkezett meg. Amikor végre rájött, hogy átverték,arendőrséghez fordult. Egyelőre keresik a tettest, vagy tetteseket, a nyomozó hatóság "nagyobb értékre elkövetett csalás" bűntette miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. A hvg.hu megkereste a károsultat,hogy további részleteket tudjon meg, dea férfielhárította a nyilatkozatot, mondván, szégyelli, hogy ilyen könnyen palira tudták venni.

A nigériai levél

Az internet ideális terepe az átveréseknek, az ártatlan csínyektől kezdve a komoly gazdasági bűntettekig, hiszen arctalan, gyors és rengeteg embert elér. Ezthasználják ki azok,akikfőként Afrikából bombázzák emailekkel a gyanútlan áldozatokat. Az általában rossz angolsággal megírt email feladójatöbbnyire egy afrikai ország magas rangú tisztségviselőjeként, esetleg előkelő család sarjakéntkér segítséget ahhoz, hogy több milliónyi értéket, leginkább elrejtett készpénzt megmentsen az állam vagy a gonosz rokonok elől. Előfordul az is, hogy filléres áron kínálnak nyersolajat valami ügyletből kifolyólag, illetve az országban felhalmozódott valutát akarják más pénzre váltani, persze mesésen jó arányban és mennyiségben.

A lényeg, hogy a címzett a pénzhez csak úgy juthat hozzá, ha megadja adatait és számlaszámát, hogy a "jótevő" oda utalhassa a pénzt.Esetleg még kisebb összeget is kérnek a tranzakció fedezésére. Sokan bedőlnek a trükknek, és csak akkor jönnek rá, mi történt, amikor értesülnek számlájuk megcsapolásáról. Még rosszab-bul járnak azok, akiket felkérnek, vegyenek részt személyesenfontos üzleti tár-gyalásokon egy fejlődő országban. Ezzel teljesen kiszolgáltatják magukat bűnöző bandáknak, nem ritka a zsarolás és a fizikai bántalmazás sem.

Óvatosságra int az ezredes

A sok óvatlan ember mellett van nagyon sok óvatos is, és akad köztük,aki értesíti a rendőrséget, ha felmerül a gyanú, hogy csalóval áll szemben,fogalmaz árnyaltanKántor Gerzson alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Gazdaság-védelmi és Pénzhamisítás Elleni Osztályának vezetője. Mint hozzáteszi,természetesen hivatalból figyelik az internetet a Nemzeti Nyomozó Irodának ezzel a területtel foglalkozó munkatársai is.

Az osztályvezető szerintkét alapvető típusa van az internetes átveréseknek. „Az egyik, amikor különböző termékeket hirdetnek meg nem drága áron, száz, legfeljebb néhány száz euróért vagy dollárért. Beszedik érte a pénzt, az árut viszont már nem postázzák ki a vevőnek. A másik módszere a csalóknak az adathalászat. A hackerek a pénzintézetek honlapjaihoz megtévesztésig hasonlót készítenek. Ez megtéveszti az embereket, és könnyen elhiszik, hogy a bank kéri tőlük a számla, illetve a bankkártya számát, a PIN-kódot és a jelszót.”

Aakadnak olyan bűnözők is, akik az emberek együttérzésére,jó szívére apellálva,e-mailben szólítanak fel segítségnyújtásra, adakozásra. A felajánlott összeg azonbansoha nem jut el a beteg gyerekekhez vagy a rászorulókhoz . „Ez az átverési mód inkább hullámokban jelentkezik, néha több is útnak indul a neten, aztán egy ideig nem bukkannak fel ilyen e-mailek”- magyarázza Kántor Gerzson.

Az osztályvezető szerint az internetes átveréseket azért szeretik azok végrehajtói, mert nem kell ott lenni és nem kell erőszakot alkalmazni. „Ám ezeket az intellektuális bűnözőket is le lehet buktatni. Egy idő után ugyanis bekerülnek egy ördögi spirálba, vérszemet kapnak, ésazt hiszik, hogy ha sikerült az egyik, akkor sikerülni fog a következő csalás is, megúszhatja a felelősségre vonást. Ha visziont a csalók tartósan ügyködnek, akkor jobban nyomon követhetők és sanszosabb, hogy elkapják őket, hiszen a számítógépes adatok, például az IP-címek visszakövethetők"

Nem lehet pontosan tudni,valójában hányan estek áldozatul a csalóknak, hiszen sokan úgy gondolják, hogy néhány ezer, néhány tízezer forint miatt nem mennek a rendőrségre, és nem tesznek feljelentést.Sokszor ki sem derül, hogy például egy beteg gyerek műtétjéreegyáltalán nemérkezettmeg a felajánlott pénz. „Mindenkinek azt ajánlom, hogy mielőtt jótékony célra adakozik,győződjönmeg arról, hogy valóban az adományt gyűjtő szervezet áll az akció mögött, illetve bankból érkező e-mailek esetén, győződjön meg arról, hogy valóban a pénzintézet küldte azt számára.A legfontosabb pedig az, hogy a csábító internetes pénzügyi ajánlatokkal, szívet szorító adománygyűjtésekkel szemben mindenki legyen óvatos!”- hangzott Kántor Gerzson ezredes intelme.

Csikász Brigitta HVG