Az alábbi írás, megpróbál segíteni a Linuxra váltáson még csak gondolkodó felhasználóknak. Természetesen ez a GYIK sem teljes, hiszen az érvek, és ellenérvek felsorolásához igen hosszú leírásra volna szükség. Tehát megpróbáltam a legfontosabb kérdéseket elővenni.
[hr][/hr]

- Mi az a linux ?

- A linux egy operációsrendszer, arra szolgál hogy programok futtatásához biztosítson környezetet. Manapság már használják az alaprendszerhez tartozó programválogatás megnevezésére is úgy mint: Suse Linux, UHU Linux, stb.
[hr][/hr]

- Miben különbözik alapvetően a windowstól ?

- A linux felépítése rétegszerü. A grafikus környezet is élesen elválasztható az alaprendszertől, másnéven a kerneltől. Ezenkívül a linux a 60 -as évektől fejlődő, kifejezetten hálózati operációs rendszerként funkcionáló UNIX alapjaira építkezik, és nem a 80 -as években kifejlesztett DOS alapokra.
[hr][/hr]

- Mi az a kernel?

- A kernel az operációsrendszer magja. Feladata egyszerüen fogalmazva, az összeköttetés megteremtése a hardverek és a szoftverek között. Értelmezi a programok utasitásait, az utasitásoknak megfelelően vezérli a hardvereket. A kernel persze nem linux sajátosság. A windowsnak is van kernele, csak nem különítehtő el a grafikus felülettöl.
[hr][/hr]

- Egyféle linux kernel létezik ?

- A linux kernele folyamatos fejleszés alatt áll, pár havonta kerül kiadásra újabb és újabb kernel verzió. A kernelek számozása jelzi a fejlesztés állapotát és szintjét. A legújabb kernelnek van stabil és tesztelésre kibocsátott verziója. A stabil verziót onnan ismerni meg hogy a verziószám második tagja, páros szám. Aki ezt a dokumentumot olvassa annak valószinüleg egyenlőre csak a stabil verzióval lesz dolga. Jelenleg (2008. augusztusa) a kernel utolsó stabil verziója 2.6.26.2. Minnél fontosabb fejlesztés történt a kernelben, annál előrébb álló szám emelkedik a verziószámban.
[hr][/hr]

- Mit jelent az hogy linux disztribúció ?

- A disztribúció egyféle programválogatás, az alaprendszer mellé. Mint ahogy a windows sem csupán egy parancsértelmezőből áll, (mint anno a DOS) hanem különféle programok is települnek a telepítéskor, egy adott linux disztribúció is többféle programot kínál fel telepítésre.
[hr][/hr]

- Tehát többféle linux disztribúció létezik. Melyek a legismertebbek ?

- A legismertebb distrók: Debian, Mandrake (Mandriva), SuSe, Fedora (RedHat), Slackware, Gentoo. Az összes disztribúció megtalálható a http://www.distrowatch.com oldalon.- Melyik distro a legnépszerübb ? Jelenleg a legnépszerübb az Ubuntu. (http://www.distrowatch.com szerint, 2008. augusztusa.)
[hr][/hr]

- Magyarul tudnak ezek a disztribúciók ?

- A legtöbb igen, de nem minden összetevőjük beszél magyarul. Viszont vannak magyar fejlesztésü összeállítások.- Melyek a magyar disztribúciók ? Tudomásom szerint négy magyar összeállítás van. Ábécérendben: BlackPanther, Frugalware, Sulix (Csak Live CD), UHU. Ezek mindegyike egy ismert nagy distróra alapul. Az UHU debian, a Frugalware Slackware, a Sulix Knoppix, a BlackPanther Mandrake alapú. Magyarországon a legelterjedtebb közülük az UHU, legújabb verziója UHU 2.0 Bumm. A http://www.distrowatch.com alapján, nemzetközileg a frugalware a legnépszerübb.
[hr][/hr]

- Mi az a Live Cd ?

- A Live Cd olyan rendszer ami csak CD ről müködik. Nem kell telepíteni a merevlemezre, viszont lassabbak, és az egyéni beállítások is körülményesen tárolhatók. Első próbára tökéletesek, ha tudjuk hogy egy telepített rendszer sokkal kényelmesebb és gyorsabb.
[hr][/hr]

- MIt jelent az hogy a Linux ingyenes?

- Ellentétben más rendszerekkel, a linux változatok teljesen ingyenesek, minden program szabadon használható, továbbfejleszthető, terjeszthető, egyetlen kikötés hogy a terjesztésért sem kérhető (kb. a saját költségeinket meghaladó) térítés. Nem csupán maga a rendszer ingyenes, de a linuxra fejlesztett programok 99 % is az. Eddig úgy tapasztaltam, amit meg tudok oldani más rendszer alatt, azt linux alatt is meg tudom. Azzal a különbséggel, hogy linux alatt nem kell mindenért fizeteni, a linuxos társadalom pedig kifejezetten ellenzi a kalózkodást, hiszen linux alatt mindent jogtisztán tudok ingyenesen használni. Véleményem szerint a szofver kalózkodást nem szigorú büntetések igérgetésével kell megállítani, hanem a szabad rendszerek megismertetésével.
[hr][/hr]

- Miben különböznek a disztribúciók ? Miért van ilyen sok ?

- A különböző összeállítások, különböző feladatokra, illetve különböző célcsoportoknak készülnek. Vannak kifejezetten szerverek üzemeltetéséhez készült válogatások, van amelyiket inkább haladó linux felhasználóknak ajánlanak, illetve vannak kifejezetten felhasználóbarát, asztali, azaz desktop rendszerek, amelyek a szokásos hétköznapi feladatokra koncentrálnak.
[hr][/hr]

- Melyik disztribúcióval érdemes kezdeni az ismerkedést ?

- Sajnos erre a kérdésre csak szubjektív választ tudok adni. Nekem, mivel szeretek magyar termékeket használni, elsőbbséget élveznek a magyar összeállítások. Ismerkedéshez, az első kellemes élményekhez ajánlom az UHU 2.0 Bumm verziót. Letölthető a http://www.uhulinux.hu oldalról. Ha a fokozatos elmélyülés a linuxban a mottó , a következő ütemtervet követném. Ismerkedés: UHU, ismerkedés 2. szint: frugalware. Tapasztalt linuxos vagyok, tudom hogy mit és hogyan akarok használni: Ubuntu (vagy Slackware). Tapasztalt linuxos vagyok, imádok consolon buherálni, speciális alkalmazásokra van szükségem: Debian. A maximumot akarom kihozni a gépemből, nem rémülök meg már semmitől, elég gyors gépem van, tipikus ezeremester vagyok: Gentoo
[hr][/hr]

- Milyen feladatokra lehet használni ?

- Elfogultság nélkül állíthatom, bármire. Egy példa. Az UHU 2.0, csak az 1. cd telepítése után, egy ma már kissé elavult 1300 Mhz duron proc. 256 Mb sd ram, 40 Gb hdd, 32 Mb video, kiépítésü gépen (telepítés kb 30 perc. Tudom az xp is kb annyi, de!!). Minden egyéb program telepítése nélkül a következőket tudtam vele használni(2.4 Gb helyet foglal). Irodai rendszer (openoffice, ms office tudású), Fotó manipulátor, (a photoshop méltó vetélytársa, Gimp), CD, DVD író (K3B), CD, DVD Grabber, ripper !, (a dvd jó minőségben 2 cd-s divx avivá konvertálható, kb 1.5 óra alatt) (Acidrip, mencoder) szinte minden formátumot ismerő médialejátszó(divx, xvid,DVD mpeg2 !), ráadásul magyar fejlesztésü (Mplayer). GPRS(!)(magyar fejlesztésü gprs easy connect programmal), ADSL, Chello, modemes, vagy bármilyen net kapcsolat azonnal. 5 féle ablakkezelő rendszer.
[hr][/hr]

- Mi az az abblakkezelő ?

- Mivel a Linux réteges felépítésü, nagyon sokféle grafikus felületről vezérelhetjük a rendszerünket. Ha réteges felépítésében próbáljuk megismerni a rendszert, Shrek után szabadon mondhatjuk hogy olyan mint a hagyma. Legbelül található a hardver, erre simul a rendszer magja, a kernel. Ha csak ennyi van a linuxunkból, a rendszer akkor is teljesértékü lehet. Ilyenkor azonban csak egy karakteres felületü, parancsfeldolgozó, esetleg karakteres alapú alkalmazásokat futtató rendszer van a kezünkben. De ez is sokkal többet tud, mint ahogy azt talán régen a dos tól megszoktuk, mert már a karakteres rendszerünk is többfeladatos, többfelhasználós, akár internet kapcsolatra, böngészésre, (szöveges webböngészővel) cd-dvd írásra, saját hálózati kapcsolat teremtésre alkalmas. Mi következik ebből ? Megfelelő tudással egy 486 -os elfekvő gépünkből olcsó routert tudunk kreálni, kis hozzáértéssel. (lsd: oldlaptop.linuxuser.hu) Erre a rendszerre simul rá a grafikus kiszolgáló, népszerü néven X szerver. Régebben az xfree, manapság az xorg grafikus szerver a legnépszerübb. Az xserver a 2. héj a hagymán. Hardver-kernel-xserver. Feladata hogy könnyen programozható, könnyen elérhető felületet nyújtson az ablakkezelők számára. Az ablakkezelők feladata tulajdonképpen ugyanaz mint a windows ablakrendszeréé, nevezetesen hogy egymástól elkülönült objektumokban futtasson egy-egy programot.
[hr][/hr]

- Melyek a legnépszerübb ablakkezelők ?

- Ha nem hat éve próbálkoznék linux rendszerekkel, azt mondanám, van egy két ablakkezelő, ami a megszokott windows ablakkezelő rendszert próbálja utánozni. De mikor 2001 ben először láttam xp felületet, azt gondoltam: hmm de ismerős. KDE Keramik vagy a Gnome pár témája eléggé hasonló megjelenésü volt régebben is. Szóval az ablakkezelők közül is válogathatunk egy linux rendszerben. Az ablakkezelő a 3. héj Shrek hagymáján kernel-xserver-ablakkezelő. Amelyek a legnépszerübbek: KDE, Gnome, Xfce, IcwWM, WindowMaker, BlackBox, FluxBox... stb. Itt kezd kinyílni a linux világ. Ugyanis, amíg tudjuk hogy egy xp kényelmes használatához kell kb egy 800-1000 Mhz-es processor, legalább 128, de inkább 256 MB ram, addig jó konfigurálással, ettől gyengébb gépen is tudunk elfogadhatóan müködő modern linux rendszert müködésre bírni. (Volt 300 Mhz -es 64 Mb sdram -os 4 Gb Hdd laptopom, amin nagyon szépen futott egy windowmaker ablakkezelő. divxes cd-k mplayerrel, cd írás, rippelés. Szinte minden müködött. ) Az ablakkezelő határozza meg a linux grafikai kinézetét, kezelésének módját. A KDE és a Gnome hasonlít megjelenésében, kezelésében leginkább a megszokott felületekhez. Ami szembeötlő, az az egyéni beállítási lehetőségek végtelen tárháza. Nem csak a hátteret és a szineket változtathatjuk, de az ablakok keretstílusát, a panelek és menük hátterét, átlátszóságát stb. A lehetőségek száma szinte végtelen. Az xfce ablakkezelő, a Mac gépek OSX rendszeréhez szokott felhasználóknak lehet ismerős. A WindowMaker, BlackBox, FluxBox pedig kis rendszerigényü, ám mégis tetszetős felületet biztosítanak. Az hogy mely ablakkezelők állnak rendelkezésre disztribúciófüggő. Általában a telepítéskor 4-5 ablakkezelő települ, amelyek között a rendszerünk minden indulásakor választhatunk akár mást és mást. De ha olyat szeretnénk használni, ami alapból nem áll a rendelkezésünkre, semmi ok az elkeseredésre, csomagból, vagy forrásból is telepíthetünk újabb ablakkezelőket.
[hr][/hr]

- Mi az a csomag, mit jelent az hogy forrásból telepíteni ?

- Gyakran találkozom Linuxos fórumokon olyan, a linuxxal még csak ismerkedő felhasználókkal, akik letöltöttek valahonnan egy programot, aztán tanácstalanul kérdezik hogy hogyan kell telepíteni, hiszen sehol egy install.exe vagy egy setup.exe . A linux felépítése, a feltelepített alkalmazásokra nézve is réteges szerkezetü. Ezért annak hogy tudunk -e egy újabb prgramot telepíteni, feltételei vannak. (Ugyanúgy mint mondjuk a windows alatt egyes játékok telepítésének feltétele a directx9) Ezt a feltételrendszert Linux alatt függőségnek hívjuk. A linuxon nem programokat telepítünk, hanem csomagokat. Az pedig hogy egy adott csomagot tudunk -e telepíteni annak a függvénye, hogy minden olyan csomag megtalálható -e a rendszerünkben, amit az új csomag használni fog. A csomagok nem csak alkalmazásokat tartalmazhatnak, hanem pl. olyan függvényeket amikre több alkalmazásnak is szüksége lehet, vagy témákat, ikonokat ablakkezelőkhöz, esetleg egy új ablakkezelőt, vagy akár codececet médialejátszók számára. Azt hogy egy adott csomagnak mire van szüksége, általában a csamag leírásában megtaláljuk. De szerencsére nem nekünk kell fejben tartani hogy milyen csomagok vannak telepítve a rendszerünkön. A csomagok kezeléséhez csomagkezelő alkalmazások nyújtanak segítséget. Minden nagy disztribúciónak van saját csomagkezelő rendszere. Sajnos egy adott disztribúcióhoz készült csomag ritkán használható más distróval. A két nagy csomagkezelő rendszer a Debian és a RedHat csomagfelépítésére alapul. Az rpm alapú csomagstruktúráját használja pl. a SuSe, vagy a Redhat (Fedora). De ettől sajnos még egy suse rendszerben nem fogjuk tudni használni a RedHat (Fedora) számára keszült rpm csomagokat. Mint ahogy a magyar UHU alatt sem tudunk debian csomagokat telepíteni, függetlenül attól hogy az UHU a debianra építekezett (Azért van ellenpélda is, az Ubuntura minden további nélkül telepíthetünk Debian csomagokat). Ezért aztán ha egy alkalmazást a fejlesztők minden linuxra elérhetővé akarnak tenni, forrásként teszik közzé. Ez azt jelenti hogy magát a c programot tölthetjük le, és a rendszerünk részét képező c fordítóval mi fordíthatjuk futtatható alkalmazássá. Ez nagyon bonyolultan hangzik, pedig végtelenül egyszerü.
[hr][/hr]

- Azt hallottam hogy linuxot telepíteni, konfigurálni, arra új programot telepíteni bonyolult ! Igaz ez ?

- Ha számodra nem bonyolult feltelepíteni egy xp-t, akkor linuxot sem az. Ha tisztában vagy alap informatikai fogalmakkal mint partíció, grafikus felbontás, stb. bátran hozzákezdhetsz akár egy UHU, akár egy Mandrake(Mandriva), Suse, Fedora telepítéséhez. Nem valószínü hogy gondot fog okozni. A mai rendszerek már szinte mindegyike önmüködö, nagyrészt grafikus telepítőkkel rendelkeznek. Ugyanúgy nem fog gondot okozni a ha állítani akarsz valamit a rendszereden, mert ezen distrók mind rendelkeznek grafikus beállítóközpontokkal, amiket semmivel sem bonyolultabb kezelni, mint a windows vezérlőpultját. Csomagot telepíteni ugyancsak egyszerü, mert a csomagkezelőket használhatjuk grafikus előtétekkel, amikben megnézhetjük milyen csomagok vannak feltelepítve, egy - két kattintással feltelepíthetünk vagy leszedhetünk csomagokat. Csinálhatjuk így is, de persze nem ez az igazi linuxos hozzáállás. Bár a mai desktop linux rendszerekben már szinte mindent beállíthatunk kattingatással, de ha ismerni akarjuk gépünket és rendszerünket, ne féljünk a parancssortól. Persze itt ezt is másképp hívják. Szóval ne féljünk a termináltól. Csak egy egyszerü példa. A debian sok rendszerben alkalmazott csomagkezelő rendszere az apt-get. Ugyan ennek is van több grafikus kezelő felülete, pl. a Synaptic, de szerintem semmivel sem bonyolultabb megmondani az apt-get nek terminálon, hogy installálja mondjuk a mozilla utolsó elérhető verziójú csomagját, mint ugyanezt elérni a grafikus felületen. Csak kiadjuk a parancsot: apt-get install mozilla és ha a a disztribúciónk nem tartalmazza, de van internetkapcsolatunk, az apt-get letölti nemcsak a mozilla csomagját, de minden egyéb olyan csomagot is ami hiányzik a gépünkről ahhoz, hogy gond nélkül használni tudjuk a mozilla webböngészőt, majd telepíti is azokat. Forrásból telepíteni sem bonyolultabb. A letöltött forrást kicsomagoljuk, a kicsomagolt forrás könyvtárában kiadjuk a ./configure majd a make, végül a make install parancsokat, és már használhatjuk is a programot. Persze a fordításhoz kis idő kell, de a forrásból fordított csomagok igazodnak legjobban a mi gépünk hardveréhez. Ezért aztán van oyan linux distr. ami kifejezetten csak fordított csomagokból építkezik, így a rendszer kifejezetten a mi gépünkre lesz szabva, kihasználva ezzel minden hardverünket a legoptimáisabb teljesítményét. Ez a disztribúció a Gentoo.
[hr][/hr]

- Ha ki akarom próbálni valamelyik linuxot, meg tudom ezt úgy tenni hogy az eddig használt rendszerem ne sérüljön ?

- Természetesen. Hát persze hogy meg Sőt, Linux alól fogod látni, tudod kezelni az eddigi rendszeredben található dokumentumaidat is. (Persze ez visszafele nem igaz) Két lehetőséged is van hogy úgy próbálj ki Linuxot, hogy az eddigi rendszered változatlan maradjon. Az egyik a Live Cd. Csak beteszed a cd -t, és újraindítod a gépet. Ha a géped biosa úgy van beállítva hogy cd -n keresi először a bootolható rendszert akkor pár perc múlva már próbálgathatod is. Ilyen live cd -t találsz pl a http://www.uhulinux.hu -n, vagy a http://www.sulix.hu -n. A másik lehetőség hogy felszabadítasz úgy 5 -10 Gb -nyi üres partíciót a merevlemezen. (Pl. a partitio magic -el win alaltt) A linux telepítés közben közben kérdez majd valami ilyesmit hogy a teljes lemezt használja, vagy egy meglévő, vagy üres partíciót használjon. Válaszd ez utóbbit. Van hogy megkérdezi milyen fájlrendszert használjon, legyen -e swap, illetve hova tegye a grubot.
[hr][/hr]

- Mi az a swap ? Milyen fájlrendszereket használ a linux ? Mi az a bootloader ? Mi az hogy grub ?

- Akármilyen okosak is a modern linux telepítők, nem akarnak helyetted dönteni. Ezért aztán telepítés közben pár egyszerü kérdést tesznek fel. Az egyik ilyen hogy hova kerüljön a mervlemezen a rendszer. A másik ilyen lehet hogy milyen fájlrendszert használjon. A linux fájlrendszerei, ext2, ext3, ReiserFs. Mivel ez egy kezdő linuxosoknak szóló gyik nem mennék bele a különbségeikbe, lényeg hogy mind a három nagyon stabil, modern, nehezen töredező fájlrendszer. Manapság az ext3 vagy a ReiserFs használatos. Ha választanunk kell válasszuk az ext3 -t. Persze attól hogy ezek a linux saját fájlrendszerei, kezel rajtuk kívül még vagy 50 féle fájlrendszert. Persze a fat32 és az ntfs is köztük van. Azonban mivel az ntfs egy jogokat azonosító fájlrendszer, a linux nem hajlandó írni rá, csak olvassa. Megkérdezheti azt is hogy hova csatolja ezt a fájrendszert. Erre válaszoljuk hogy: / azaz a gyökérbe.(A linux egyedi könyvtárfelépítéséről később még lesz szó). Majd kérdezősködhet a swapról. A swap a linux viruális memóriája, ami ellentétben a windowssal alaphelyzetben külön partíción van. Ha 512 Mb memóriánál kevesebbünk van, akkor készíttessünk a memóriánk méreténél kétszer nagyobb swapot. Ha 512 vagy attól több memória van a gépünkben, nincs sok értelme a swapnak. Ilyenkor ne készítsünk swapot. Van olyan telepítő ami erre visszakérdez, hogy tényleg nem akarunk -é, de tényleg ne akarjunk Végül miután minden szükséges csomagot feltelepített és beállított a rendszer megkérdezi hova telepítse a bootloadert. Hogy tudjuk mit kérdez ismernünk kell az MBR (master boot record) és a boot record jelentését. A merevlemezünk első pár sectorának kiemelt szerepe van. A gép indulásakor a bios ide adja át az indulási folyamat folytatását, és az itt található információ alapján kezdi el betölteni a op.rendszert. Ha csak egy op.rendszer van a gépünkön, a dolog egyszerü mert az az egy rendszer ide telepíti saját rendszerbetöltő programját és kész. Ha több van, akkor erre a részre egy olyan programot is tudunk telepíteni ami választást kínál a gépen lévő rendszerek között, ilyenkor minden rendszer saját betöltő programja, a saját partíciójának a boot recordjában van, és az MBR ben lévő program annak adja tovább az irányítást. Többféle ilyen MBR -be telepíthető program van ami lehetővé teszi a választást a rendszerek között. Az egyik ilyen , és manapság leggyakrabban használt a Grub. Nagy előnye a másik ismert linuxos bootloaderrel a lilo-val szemben, hogy mindegy hol kezdődik a rendszer, mennyire a lemez végén található fizikailag. Ha később más rendszert kell újratelepítenünk a gépünkre, ami nincs felkészítve arra hogy más rendszerekkel ossza meg a helyet, a telepítés felülírja az MBR -t, és úgy tünik mintha eltünt volna a gépünkről a linux. Pedig nem, csupán a betöltője tünt el, amit a linux telepítő cd -jével újra a helyére tudunk tenni. Ezek után a telepítő már csak a root jelszavára lesz kiváncsi.
[hr][/hr]

- Mi az a root ?

- A root kétféle jelentésben használatos. Jelenti az alapkönyvtárat, amiből minden más könyvtár ered, illetve azt az alapfelhasználót, akinek mindenhez joga van, és akitől minden jog ered. (Szó szerint gyökér, tehát az a gyökér rendszergazda aki a jogokat osztogatja ) Persze saját rendszerünkön nekünk kell lennünk a rendszergazdának. Ezért olyan jelszót válasszunk amit lehetőleg nem felejtünk el.
[hr][/hr]

- Mi az hogy jogok ?

- Mint ahogy az xp-ben az admin osztogatja, hogy ki mit tehet a gépen illetve a hálózaton, a linuxban a root. A különbség csupán a fejlettségben van. Bár már az Xp ntfs fájrendszere is azonosítja hogy melyik fájlt ki hozta létre, a hozzáférést csupán a saját dokumentumokhoz korlátozza, ott is kikerülehtő. (Na ezt azért se írom le hogyan ) A linux, a unixtól örökölten minden egyes fájlhoz egy jogosultsági táblát rende0l, ami jelzi hogy melyik felhasználó hozta létre, kik olvashatják, kik írhatják, kik futtathatják az adott fájlt. Mivel a linux többfelhasználós rendszer, minden felhasználónak van saját könyvtára, amiben a neki fontos dolgokat tárolhatja, meg presze a saját beállításait is minden programhoz amit használ. Ezt a könyvtárat még a root sem érheti el, nem úgy mint más rendszerekben Szóval a root felhasználónak is csak majdnem mindenhez van joga.
[hr][/hr]

- Csak egyedül használom a gépem.

- Mire jó nekem hogy többfelhasználós a Linux ? Általában azt szokták ajánlani, hogy ne rootként használjuk a rendszerünket, mert még véletlenül sem tudunk benne kárt tenni. Minden telepítő létrehozat velünk legalább egy átlag felhasználót, és szerencsés ha ezzel a felhasználóval lépünk be. Ha valami olyat szeretnénk tenni amihez feltétlenül root jog szükséges, egy terminálban a su paranccsal majd a root jelszó megadásával felkaphatjuk a root jogokat. A ma, a distrowatch szerint legnépszerübb linux ditstr. az ubuntu, a telepítés során nem is hoz létre root jelszót, nekünk kell külön kreálnunk egyet.
[hr][/hr]

- Milyen konfiguráció szükséges a linuxhoz ?

- Általában szép grafikus felületet szeretnénk látni egy rendszeren, ami gyorsan és jól reagál a kattingatásainkra. Bár én bátorítok mindenkit, hogyha már elég önbizalmat érez linux felhasználóként a próbálkozáshoz gyengébb, régebbi gépeken, vegye elő a sarokban porosodó PI - PII -es gépeket, tegyen bele 128 Mb memóriát, és rakjon össze rajta egy jó kis linux rendszert FluxBox vagy BlackBox ablakkezelővel,és meg fog lepődni. Aki csak épp ismerkedni kíván a Linuxxal, kicsit erősebb gépen tegye. Szó sincs róla hogy erőgép kellene hozzá. Szerintem amin egy XP eldöcög, azzal a géppel már lehet próbálkozni szinte bármelyik distróval. Az ismerkedéshez 128 Mb memória, kb 1000 Mhz -es processzor meg kb 5 Gb hdd elég is. Ha ettől több, akkor megy minden mint a karikacsapás. Lehet van aki felhördül hogy ettől kevesebb is elég, igaza is van. De ettől kisebb gépen hamar elmehet a próbálkozástól a kedvünk.
[hr][/hr]

- Na jó, ez mind szép, de mindent meg tudtam csinálni eddig win alatt is. Akkor minek ez nekem ?


- Ööööö... igen. Valóban, mára már elérte a windows az XP -vel hogy nem kell feszt újraindítani, két telepítés között több mint 3 hónap telik el, és a kék képernyők meg a lefagyások is megritkultak. A win2000 után, annak továbbfejlesztéseként kihozta az első már-már jól használható rendszerét. (Ideje volt, emlékezzünk win95-98-me, vagy NT.service packok sorozata majd 2000 után... aztán xp, xp sp2... szóval, ideje volt hogy használni is lehessen.) DE. Mennyibe is kerül ? Mit is kapunk az áráért ??? Az alaprendszer nem tartalmaz, irodai csomagot, normáls cd dvd írót, normális médialejátszót, nincs fotó feldolgozó program, nincs fejlesztőezköz, nincs választási lehetőség hogy mit is akarsz használni. De van kémprogram, ami jelenti a géped kiépítését, van biztonsági hibákkal telezsúfolt böngésző és levelező, ráadásul olyan böngésző ami teljesen figyelmen kívül hagyja a szabványokat. Ha mindezt meg kellene venned amit linux alatt törvényesen és jó minőségben használhatsz, több mint félmillióba kerülnének a licenszek. (Csak a photoshop 3 - 400 E Ft). A másik út a warez rulez. Csak tört programok, warez oldalakról szerezve a regisztrációs kódokat. Tudtad hogy a legújabb xp kiadások csak 30 napig használhatóak regisztráció nélkül ? Tudtad hogy a legtöbb warez oldalról letöltött keygen vagy vírust, vagy backdoort telepít a gépedre ? (backdoor = troyan, nyitva hagy egy portot a hackereknek a gépeden.) Tudtad hogy a az xp jelentő loggot küld egy szerverre a gépedre telepített programokról is ? Ha tapasztalt win felhasználó vagy, és gyakran netezel, mi az a két első dolog amit telepítesz a rendszeredre ? Ne mond tudom. Tüzfal és vírusírtó. Ha eleged van a vírusokból... Linux. De mi lesz holnap ? A BSA (örülj ha nem tudod mi az) börtönbütetéssel fenyegetőzik a kalóz szoftverek használói ellen, vagy azt mondja vedd úgy ha OEM -es windows -al telepített gépet vásárolsz, a hardver ingyen volt. De azt nem mondja hogy van választási lehetőséged. A linuxokat nem túlhajtott határidőre dolgozó, pirosszemü programozók írják megélhetésből. A linuxokat szakmaszerető önzetlen, nagyrészt ingyen fejlesztő, a szakmájuk iránt elkötelezett programozók fejlesztik.(Igaz épp ezért a debian, talán a leglinuxabb linux, frissítési periódusa fél - egy év.) Ha nem lenne ilyen jó a rendszer, ha nem lenne ennyire kéz alá idomított, sem szólhatnánk egy szót sem, hiszen ingyen van. De érdekes módon megállja az összehasonlítást egy drága kereskedelmi termékkel. Ha belegondolsz a földön a legjobb dolgok ingyenesek. Napfény, tenger, pálmafák, természet, szex Linux ))(copyriht by pamach) Mik a hibái ? Gondolkozásra serkent. Ha elmélyedsz benne megismered a saját géped, a saját rendszered. Függőséget okoz ))) - Mi garantálja hogy a Linux alkalmazások jól müködnek ? A nyílt forráskód. A Linux nem csupán ingyenes, de a rendszer és a programok nagyrészt úgy terjeszthetők, ha a forráskód is hozzáférhető. A hibák épp ezért hamar kitudódnak, pl. mert ma már a microsoftnak külön csoportja van, ahol a linuxok gyengeségeit keresik, és azonnal publikálják őket ha véletlen talának valamit (persze szinte azonnal javítják is őket a linux fejlesztők) . Természetesen a windows forráskódja szigorúan titkos ) Hogy mennyire elavult már ez a titkolózás ? A szerver rendszerek nagy öregje, a sun is nyílttá tette solaris unixának forrását. Hiszen nincs mit titkolnia. így már láthatják is a hozzáértők, mitől profi egy profi rendszer. (Sőt nem hogy nyílt a forrás, de a solaris unix 10, ingyenes oprendszerré vált. Hiába no, a jó példa is ragadós)
[hr][/hr]

- Azt hallottam Linux alatt nem lehet játszani !

Lehet, de a valójában tényleg nem játékok futtatására van kihegyezve. A két nagy videokártya gyártó az ATI és az Nvidia ugyan elérhetővé teszi kártyái driverét linuxhoz is, de sajnos ezek a driverek nem az igaziak. Érezni rajtuk hogy csak mostohagyerekek. Pár ismertebb játékot ugyan átportoltak linuxra, pár játéknak pedig megvan a megfelelője, de a játékkínálat valóban szegényesebb, mint más rendszereken. Persze ez köszönhető annak is hogy minden nagy játékfejlesztő erősen profitorientált, miért érné meg nekik ingyen terjeszteni amit jó pénzért eladhatnak. Gond még az is hogy a két nagy videokártya gyártó, nem engedi hogy a linux terjesztések tartalmazzák az eredeti drivereket, azokat külön kell letölteni és telepíteni. Ezért vannak gondok a 3d-s gyorsítással. A drivereik forráskódját pedig nem adják közre, így a linuxos társadalom sem tudja jól használhatóvá tenni őket. Mindenesetre a linux alatti játékokról van külön magyar weboldal: gameport.linuxuser.hu
[hr][/hr]

- Milyen, a windowsban megszokott alkalmazásokhoz hasonló programokat találunk linux alatt ?

- Általában egy distr.-ón belül többféle program is rendelkezésre áll ugyanahhoz a feladathoz. A különböző ablakkezelőkkel is települnek a saját alkalmazásaik, és sok megszokott, a rendszerhez szervesen kapcsolódó alkalmazás találunk a konzolon is. Fájlkezelők: KDE fájlkezelője - krusader, felépítése sokban hasonlít a Total commanderhez. A gnome-é a gnome commander, windows intéző szerü, az MC vagy Midnight Commander, karakteres alapú, leginkább a régi megszokott Norton Commanderhez hasonlít. Az xfce -nek is van sajátja, meg a legtöbb ablakkezelőnek szintén. Multimédia: A magyar fejlesztésü Mplayer, mindenféle kodeckel tömörített videó fájlt lejátszik, de a DVD és a legújabb formátumok sem jelentenek neki gondot.(http://www.mplayerhq.com) A Kaboodle és a Noatun szintén médialejátszók, az Xmms pedig a winamphoz hasonló főleg zenei fájlok lejátszására való. A Kino videoszerkesztő program, az Acidrip a mencoder grafikai előtétprogramjaként dvd grabbaelést tesz lehetővé, a K3B Néróhoz hasonló grafilkus felületü cd - dvd író alkalmazás. Irodai programcsomagok Általában minden terjesztésben megtalálható az Open Office valamelyik verziója, ami tartalmaz fejlett szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutatókészítőt, de sok distr. tartalmazza a kde irodai csomagját a koffice -t is. Szótárprogramot is találhatunk Jdictionary néven, amely angol, magyar, német, francia nyelven használható. Kiadványszerkesztő is előkerülehet (Scribus) Fotó és rajzprogramok. A Gimp, méltó ellenfele a PhotoShopnak, nem csupán ingyenessége, de tudása alapján is. De találhatunk pixel és vektor alapú rajzprogramokat, képnézegetőket, fotóalbum programokat is, amik semmivel sem maradnak el más platformok programjai mögött. Internet. A linux változatok legtöbbje több böngészőt is tartalmaz, ezek általában a Mozilla, az Opera, a Firefox, a Galeon vagy a Konqeror. Szívem szerint azt mondanám ezek bármelyike jobb választás mint az IExplorer, talán akkor is ha megmaradunk windows alapokon. De találhatunk webszerkesztő rendszereket, BlueFish, vagy a Mozilla webszerkesztője, üzengető programokat, irc klienseket, levelező rendszereket (Evolution, kmail, mozilla mail) ezek egyike sem olyan védtelen a levélben terjedő vírusokkal szemben mint az outlook. Csak ízelítőül soroltam fel néhány alkalmazást hogy láthassuk, egy sima rendszertelepítés után is már a bőség zavarával küszködünk, mert egy feladat elvégzéséhez egész seregnyi program áll rendelkezésünkre.
[hr][/hr]

- Feltelepítettem egy Linuxot. Hol találom a cd - dvd lejátszómat, hol találom a fat32 vagy ntfs partíciómat ?

- Ha egy feltelepített rendszeren elindítunk egy fájlkezelőt, a megszokott DOSból örökölt windows könyvtárrendszer helyett, a marson érezzük magunkat. A gyökérből jónéhány könyvtárat látunk, és noha már nem ma volt, még mindíg emlékszem arra az elesettség érzésre amit akkor éreztem, mikor először megláttam a linux könyvtárszerkezetét. No panic. Hamar megszokjuk majd, főleg ha rájövünk hogy logikus, jól szervezett rendszer, ahol mindennek megvan a maga helye. Nem szeretnék minden könyvtáron végigmenni, egyenlőre csak a számunkra legfontosabbakat nézzük meg. Az új szabvány szerint, a nem szorosan a linux szerkezetéhez tartozó egységek a /media könyvtár alatt találhatóak. Itt lehet egy cdrom nevü könyvtár, ahová a meghajtóba tett cd, vagy dvd kerül felcsatolásra, lehet egy hda, vagy hda1, hdb, nevü könyvtár. Ide a merevlemezünk más partíciói, vagy más elérhető merevlemezek kerülnek felcsatolásra. Találhatunk sda1 vagy sda2..3..4 stb könyvtárat, ahová az usb -n csatlakozó adathordozók kerülnek felcsatolásra. Az fdd értelemszerüen a floppy helye. Régebbi linuxokban több variáció is volt arra hogy mit hova csatolt fel a rendszer. A suse a windows partícióját a gyökérből nyíló /windows könyvtárba csatolta, a cdromot pedig a /mnt könyvtár alá. Eredetileg a /mnt könyvtár szolgált arra hogy egy külső fájlrendszert felcsatoljunk a rendszerünkhöz.
[hr][/hr]

- Mit jelent az hogy felcsatolni vagy lecsatolni egy meghajtót, vagy fájlrendszert?

- A linux a unixtól örökölte azt a tulajdonságát, hogy minden egység, hálózat stb. fájlrendszerként kerül felcsatolásra. A unixból eredendően a linux számára minden egy fájl. A /dev könyvtár alatt található fájlok, valójában nem fájlok, hanem egy egy egység megfelelői. A régebbi linux rendszerekben egy cd, egy floppy vagy más külső egység fel és lecsatolása nem ment végbe automatikusan, a root felhasználó joga volt kizárólagosan egy-egy egységen található fájlrendszer, könyvtárszerkezet fel és leválasztása. Ha figyelembe vesszük, hogy egy nagyobb hálózaton, több tíz , száz felhasználó használta ugyanazt a fájlrendszert, érthető hogy miért volt erre szükség. Nem lett volna szerencsés ha egyszercsak kihúznak egy meghajtót mindenki alól, hiszen lehet hogy többen is dolgoznak rajta. Annak is sok előnye van, hogy nem c, d, e stb meghajtók jelölik a különböző egységeket, mert mint a win alatt láthatjuk néha, (pl. egy mobil rack csatlakoztatásakor) csúnyán meg tudja kavarni a dolgokat egy új meghajtó, ha az oprendszer önkényesen nevezgeti át őket. A mai desktop rendszereken a cd -k dvd-k floppy, usb-s háttértárak csatlakoztatását automatikusan elvégzi helyettünk (illetve a root helyett) egy program. Azonban nem árt tudni hogy mi magunk is fel illetve leválaszthatunk meghajtókat, könyvtáraszerkezeteket, erre szolgál a terminálban kiadott mount -fel umont -le csatolást (mountolást) végrehajtó parancs. pl egy cd felcsatolására szolgáló teljes parancssor így néz ki mount /dev/cdrom /media/cdrom (Ezzel azt mondjuk a rendszernek, csatloja fel a dev könyvtárban lévő cdrom egységet a /media/cdrom könyvtárba)
[hr][/hr]

- Hol találjuk felhasználóként a saját fájlainkat ?

Minden felhasználónak van egy saját könyvtára a /home/felhasználónév könyvtárban. Itt nem csak az általunk létrehozott fájlok találhatóak, de az általunk használt programok is nagyrészt itt rögzítik, azokat a beállításokat amikkel mi használjuk őket. Kivétel a root felhasználó, mert az ő könyvtára a gyökérből nyílik, és rajta kívül senki nem tudja megnyitni.
[hr][/hr]

- Hol találjuk a rendszer beállításait tartalmazó fájlokat ? (Windowsosoknak regisztrációs adatbázis)

- A linux szerencsére sokkal egyszerübben tárolja a rendszer beállításait, mert itt nem egy átláthatalan adatbázist kell buherálni ha finomhangolást akarunk elérni, hanem minden configurációs fájl egy egyszerü szövegfájl, érthető szintaktikával. (Nagyrészt kikommentezve) Aki nem érti mit írtam fentebb se ilyedjen meg, ha érdekli a konfigurálás konzolról, minden linuxos fórumon örömmel segítenek neki(Vagy olvassa fellow.linuxuser.hu lapját, bár az kifejezetten debianhoz szóló segítség, de bárki sokat tanulhat a linux egyik nagyöregjétől). A rendszer konfigurációs fájljai nagyrészt a /etc könyvtárban, illetve annak alkönyvtáraiban találhatóak.
[hr][/hr]

- Ha elakadok, vagy mélyebben szeretnék megismerkedni a Linuxxal, hol kaphatok segítséget ?

A linux társadalomra jellemző, hogy szivesen fogadják az új linuxosokat, és szívesen segítenek a problémák megoldásában is. Ma már szerencsére elég sok dokumentáció található a linuxról magyarul. A linux-hogyanok az alapoktól a rendszer mélyéig kalauzolnak, a linuxos fórumokon pedig alig találunk olyan problémát amit valaki már ne vetett volna fel, és ne kapott volna rá segítséget. A webhelyek, amiket érdemes felkeresni: linux.lap.hu, http://www.linuxforum.hu, http://www.linux.hu, http://www.hup.hu, http://www.linuxbazis.hu, http://www.szabilinux.hu, fellow.linuxuser.hu stb stb stb. Ne feledd, van más megoldás is mint a megszokott, nem vagy rákényszerítve sem pénzpocsékolásra, sem kalózkodásra. Vár a szabad világ !
[hr][/hr]

- Miért csak olvasom itt ezt még mindíg, ahelyett hogy már egy linuxot próbálgatnék ?

Nosza.