A Cambridge-i Egyetem Biztonságtechnikai Mérnöki Karának professzora, Ross Anderson szerint az Európai Unió új adatvédelmi szabályozásában “hatalmas joghézag” található. Anderson az Amsterdam Privacy Conference keretében beszélt arról a közelgő adatvédelmi botrányról, amit a kórtörténetek másodlagos felhasználását lehetővé tevő törvénytervezet fog okozni.

Elmondása szerint a joghézag az adatvédelmi tervezet 81. és 83. cikkelyében található, ami az egészségügyi adatok feldolgozásáról szól a 27 EU tagállamban. Ezeket az adatokat statisztikai és tudományos célra lehet felhasználni, de Anderson szerint a tervezet jelentős méretű adatvédelmi kockázatot rejt.

“Az alapvető probléma az, hogy a biztosítóktól kezdve a gyógyszergyártókig, mindenki szeretne nagy mennyiségű személyes adatot megszerezni” - mondta. Ha az európaiak nem figyelnek oda, privát adataikat nem csak tudományos, de kereskedelmi célra is felhasználhatják. Az összegyűlt információkból jegyzékeket lehet készíteni a páciensekről, hogy jobb diagnózisokat állítsanak fel, vagy megtalálják a különbségeket a hasonló típusú betegségeknél, ugyanakkor az adatok nagyon is hasznosak lehetnek a gyógyszergyártók számára, akik változtatni tudnának receptjeiken.

Az igazi gond azonban az, hogy bár elméletileg a kutatók számára hozzáférhető adatok anonimek lesznek, a valóságban nagyon nehéz az információt névtelenné tenni. “Ez olyan tény, amivel mi „kockák”, már harminc éve tisztában vagyunk” - mondta Anderson.

A gyakori lekérdezésekkel és a különböző kérdések segítségével hamar meg tudjuk állapítani, hogy hol él valaki, vagy gyorsan hozzájuthatunk egy kolléga vagy barát kórtörténetéhez. Minél több az adat, annál gyorsabban gyűjthetünk össze információt a célszemélyről.

Példának azt hozta fel, milyen könnyen tud adatot szerezni egy kolléganőjéről, ha olyan lekérdezést végez el, amiben az Egyesült Királyságban élő 42 éves nőkre keres rá, akiknek 9 éves lányuk van, és mindketten pikkelysömörtől szenvednek. Anderson azt remélte, hogy a tervezet megoldást nyújt a személyes adatokat túlságosan szűken értelmező angol törvények joghézagaira. Ezzel szemben azt tapasztalta, hogy az EU új szabályozása pontosan ugyanezzel a problémával küzd.

Anderson egyik kollégája, Douwe Korff, a nemzetközi jogok professzora már tett is egy javaslatot a 81. és 83. cikkely módosításáról, aminek értelmében a „kimondottan közérdekű” orvosi és kutatási esetekben a tagállamoknak továbbra is lehetőségük lenne arra, hogy kivételt tegyenek, de csak a legmagasabb fokú névtelenség mellett és az adatvédelmi szabályozóval történt előzetes egyeztetés után.

Anderson még tovább menne, szerinte előre jelezni kell az embereknek, hogy adataikat fel akarják használni kutatási vagy más célokra, és a páciensek ezt megtilthatják. Véleménye szerint az emberek nem szeretnének túl sok adatot megosztani magukról, és nem akarják azt sem, hogy beleegyezésük nélkül végezzenek kutatásokat, azok felhasználásával.

Ha a problémás cikkelyeket nem változtatják meg, akkor előfordulhat olyan eset, hogy egy kutatást végző orvos elveszít egy fájlt, amiben több millió beteg személyes információi vannak, ezek pedig később megjelenhetnek olyan - a hackerek által ellopott adatokat gyűjtő – oldalakon, mint amilyen a Pestebin is.

Ilyen eset már megtörtént, mikor elloptak egy, 8 millió brit adatait tartalmazó laptopot. Anderson szerint, ha elég sokan hallatják a hangjukat, meg van az esély arra, hogy a tervezeten végrehajtsák a szükséges változtatásokat.

computerworld