PC mazsolák klubja

PC mazsolák klubja hírei

Az alaplap - akárcsak egy háznál, ezen alapszik minden

Ahogy a szoftverek világában óriási változásokat hoztak az elmúlt évek, úgy a hardverek is hatalmas mértékben változtak. Aki számítógépet vásárol, vagy bővít, mindenképpen tekintettel kell legyen az alaplap tíusára, mert az alaplap megszabja a felhasználható processzor(ok) típusát és sebességét, a bővítőkártyahelyek számát és fajtáját, a felhasználható memória típusát, az adott gép által kezelhető maximális memóriaméretet, a használható számítógépházat és tápegységet. Méretét legtöbbször az ATX (régebben az AT) szabvány szerint alakítják ki. A számítógép legfontosabb és legterjedelmesebb, a processzort kiszolgáló alkatrésze az alaplap. Fő elemei:

- a processzorok foglalata: A processzorok fejlődése eredményeképpen az eltérő típusú processzorok más-más foglalatban kapcsolódhatnak az alaplaphoz:
Socket7: Az Intel Pentium, Cyrix és az AMD K6 processzorok foglalata.
Slot1 foglalat: a processzorral egy tokba épített külső gyorsítótárral (cache) rendelkező Pentium II és a korai Pentium III és egyes Celeron processzorok foglalata. A később bevezetett Socket370-es foglalatba illeszkedő processzorok egy Slot1-Socket370 átalakítóval Slot1-es foglalattal épített alaplapokban is használhatóak.
Socket370 foglalat: A Celeron, és a Pentium III processzorok foglalattípusa.
SlotA foglalat: az első generációs Athlon processzorok használják ezt a foglalatot.
SocketA foglalat: A Slot formátumnál olcsóbb a Socket forma, ezért az újabb Athlon és Duron processzorai a SocketA foglalatba illeszkednek.
- memória foglalatok: A fizikai memória modulok fogadására szolgálnak.
- órajel-generátor
- chipkészlet (chipset): az alaplap működéséért felelős. Az alaplap és a számítógép képességeit döntően meghatározza az alkalmazott lapkakészlet. A lapkakészletek sok különböző feladatot látnak el, jellemzően az alábbiakat:

Memóriavezérlés: a memóriafrissítés, memóriához való hozzáférés kezelése
(E)IDE-vezérlő: a háttértárak illesztését és kezelését végzi
valós idejű óra, RTC (Real Time Clock)
DMA-vezérlő: a közvetlen memória-hozzáférést vezérlő áramkör. Segítségével egyes eszközök a processzor terhelése nélkül képesek elérni a fizikai memóriát.
IrDA-vezérlő: infravörös átvitelre szolgáló vezérlő
Billentyűzetvezérlő, PS/2-es egérvezérlő, USB-portok
ACPI-vezérlő az energiatakarékos üzemmódok kezelésére
AGP illesztő vezérlése
PCI bridge
CMOS memória kezelése

Hasonlóan a processzorokhoz, a chipkészleteknél is az Intel az uralkodó, de jelen van a piacon a Via, a SiS és az nVIDIA is. Az alaplapi lapkakészlet tartalamzhat további beépített elemeket is. Nem ritka például, hogy az alaplapra van integrálva a grafikus rendszer, illetve a hangrendszer, a hálózati kártya, vagy a RAID vezérlő is.

- buszrendszer
- CMOS RAM
- akkumulátor: feladata a gép kikapcsolt állapotában a CMOS RAM tartalmának megőrzése
- bővítőkártya helyek: előfordulhat, hogy az alaplapunkra épített és annak részét képező (integrált) funkciók (videókártya, hangkártya, modem, hálózati csatoló) valamelyike nem található, annak minőségével nem vagyunk megelégedve, vagy oylan eszközt szeretnénk csatlakoztatni, amely speciális vezérlést igényel. Ebben az esetben különálló bővítőkártyára van szükségünk, amelyet az alaplapon kiépített csatlakozóban tudunk elhelyezni. Ezek a kártyák az alaplapra merőlegesen helyezkednek el, a számítógép összeszerelése után az adott eszközhöz tartozó csatlakozót a ház hátoldalán találhatjuk meg.
- periféria csatlakozók: egy részük a számítógépen belül elhelyezkedő eszközök csazlakozásaát biztosítja (merevlemez vezérlő csatlakozó (IDE), floppy vezérlő csatlakozó, hűtőventillátor csatlakozó). Más részük a házon kívül elhelyezkedő eszközök csatlakozását biztosítja: monitor, hangkártya, modem csatlakozók, hálózati csatoló (integrált alaplap esetén), valamint a soros, párhuzamos, PS/2 portok csatlakozói, USB csatlakozó.

Címkék: PC alaplap működés szerep számítógép