Mi az e-mail?

Tulajdonképpen egy adat-"csomag", amit a levelező programunk segítségével állítunk össze. Azért nem hívjuk egyszerűen "szöveg"-nek, mert bár leggyakrabban csak szöveget továbbítunk e-mail-ben, a levél tartalmazhat úgynevezett "csatolt" állományokat is.
A csatolt állomány lehet kép, hang, program, dokumentum file (vagy akár vírus is, amit egyes levelező programok a levél elolvasásakor automatikusan továbbküldenek), gyakorlatilag bármilyen adatformátum lehet, kizárólag a mérete számít (de az nagyon, tudniilik senki sem szereti, ha egy több megabyte-os levél két órán keresztül "érkezik").

E-mail fiók, POP3, SMTP

Az e-mai fiók gyakorlatilag megfelel a valódi (nem virtuális) világból ismert postafióknak, tulajdonképpen egy postaláda, amely addig tárolja beérkező e-mail-einket, amig levelező programunk segítségével ki nem ürítjük (a levelek ekkor átkerülnek a mi számítógépünkbe).

Létezik továbbküldő (forward) e-mail cím beállítás is, ebben az esetben a postafiók a beérkező leveleket nem őrzi meg, hanem azonnal továbbítja egy másik postafiókra. Ez akkor érdekes, amikor valakinek több e-mail címe van (pl. privát + munkahelyi), és nem szeretné valamennyi postafiókját külön-külön ellenőrizni.

Sokan nem tudják, hogy az e-mail küldő (SMTP), és az e-mail tároló (POP) Internet szolgáltatás két teljesen külön dolog. Tehát: lehet nekünk postafiókunk akár Hawaii-n is, miközben továbbra is a jelenlegi Internet szolgáltatónk által biztosított (gyors) levélküldő szervert használjuk e-mail-jeink elküldésére.

Általános szabályok

A levelezés során be kell(ene) tartanunk bizonyos formákat, szabályokat.
Ezeket összegyűjtve a Netikett néven ismert szövegben olvashatjuk.

Hoax (beugratós levél)

Mindenki ismeri ezt a levéltípust:

"Ha ezt a levelet továbbküldöd tíz másik címre, akkor nagy szerencse fog érni, ellenkező esetben három napon belül egy tégla esik a fejedre..."

Ez egyfajta Internetes vírus, amely nem önmagtól, hanem a beugratott emberek segítségével szaporodik.

Általában a következő témákban jelentkezik:

Primitív: Küldj engem tovább!

Vírusos: Veszélyes vírus terjed az interneten! Küldd tovább ezt a figyelmeztetést!

Ingyenes: Pénzt (nõt, nadrágtartót stb.) kapsz, ha továbbküldöd ezt a levelet!

Karitatív: Szegény Karcsika meghal (megvakul, megbénul stb.), ha nem küldöd tovább ezt a levelet!

Ha valaki ilyen levelet kap, a legegyszerűbb megoldás az, ha a levél elejére odaírjuk:

"Ilyen levelek küldözgetése helyett inkább olvasd el a http://yikes.tolna.net/hoax/ weboldalt!",
majd ezután küldjük vissza a feladónak.
Reméljük ezek után a következő ilyen jellegű kísérletéből kifelejt bennünket.

Spam (kéretlen reklám-levél)

Az a (többnyire reklámcélú) levéltípus, amelyet százasával-ezresével küldenek el egy ideiglenesen létrehozott e-mail címről, amely címet azután a címzettek bosszújától rettegve azonnal megszüntetnek.

A spam-gyártók a címzettek e-mail címeit általában több ezer e-mail címet tartalmazó, úgynevezett "címlista" formájában szerzik (vásárolják) meg.

Ha Te is szeretnél szerepelni ilyen címlistákon, könnyű a dolgod: az Internetes böngészés során erre rengeteg alkalom kínálkozik, úton-útfélen találhatsz olyan web-oldalakat, amelyeken meg "kell" adni az e-mail címedet.

Természetesen vannak olyan helyek, ahol a valódi e-mail címedet kell megadni (különben kimaradsz valamiből), de ez a ritkábbik eset.

A téma részletesebb leírása a http://yikes.tolna.net/hoax/spam.shtml

Hogy tudták meg a címem?

A spam-eket legtöbbször illegális címlisták alapján küldik ki. Honnan származnak ezek?

A leggyakoribb módja az, hogy egy robotot (automata program) egy illető ráállít a weblapokra, hogy azokon végigjárva minden oda kitett email címet tároljon el egy listában. Ezeket a címeket aztán árulják spammereknek, vagy egymás között cserélgetik.

Az is gyakori, hogy levelezőlisták leveleiből, vagy hírcsoportokból gyűjtik le - szintén automata programokkal - a címeket. Szintén elég gyakori az a módszer, hogy egy weblapon "regisztrációhoz" kérik el az email címed, amit aztán szépen beillesztenek egy spam listára, és eladják világszerte.

Sok spam végén található olyan szöveg hogy "ez csak egy egyszeri levél, nem kell szólnod mert nem kapsz többet". Ez magyarul azt jelenti, hogy a nevedet már betették egy tízezer példányban osztogatott címlistába, és hogy az elkövetkezendő időben ötezercsillió tonna hasonlóra számíthatsz, de ennek ellenére a spammer szeretné ha nem reklamálnál, nehogy baja legyen belőle. Ne higyj neki, reklamálj a spammer szolgáltatójánál.

A másik a "REMOVE" dolog. "Ha azt akarod hogy ne kapj több ilyen levelet, akkor válaszolj erre a címre, egy REMOVE szóval a fejlécben"! Ez szintén hasznos dolog, arra jó, hogy ha válaszolsz, akkor megtudják hogy a cím valóban helyes volt, és lehet eladni a "garantáltan működö címeket tartalmazó spam címlistákban", $500 alkalmi vételért...

Más szavakkal: ne válaszolj rá.

Egyre divatosabb az is, hogy a levélben olvashatod, hogy "ez a levél az amerikai szenátus XYZ. kiadványa alapján, vagy a PRQ. törvény alapján, vagy az UNESCO Ketchupba Fulladt Gyermekekért Alapítvány belső 666. cikkelye alapján törvényes és jogszerű", vagyis hogy a spammer feltétlezi, hogy a címzett úgysem tudja ellenőrizni, hogy miről van szó, hátha nem jön rá, hogy átverik. De te tudod, hogy spameket engedélyező törvények (legalábbis eddig) nem léteznek, és hogy minden szolgáltató tiltja ügyfeleinek a spammelést, tehát reklamálj a spammer szolgáltatójánál.

És persze előfordulnak olyan - a tisztességes szolgáltatók által jogosan megvetett - internet szolgáltatók, akik az ügyfeleik listáját adják el jó pénzért...

Válaszoljak neki?

A spam-ek feladója legtöbbször hamis. Ennek oka főként az, hogy a spammereket nehezebb legyen megtalálni, és megbüntetni. Ha a valódi címüket adnák meg, akkor rövid idő alatt több gigabyte-nyi anyázást kapnának, és ezt próbálják megelőzni.

Azonban a levelek tartalmaznak úgynevezett Received: fejléceket (ezeket akkor látod, ha a levél összes fejléc-sorát megvizsgálod, ehhez sok esetben be kell kapcsolni a leveleződben azt, hogy a rejtett fejléc sorokat is mutassa meg), melyből megállapítható az út, amit a levél megtett, és ha az nem is deríthető ki hogy pontosan ki volt a feladó, megállapítható a szolgáltatója, aki már az időpontok alapján meg tudja találni az illetőt.