Az előző cikkekben megtudtuk, hogy lelkes és ügyes felhasználók közössége fejleszti a Linux rendszert, mellyel immár nyugodt szívvel leválthatjuk Windows operációs rendszerünket. Némelyik fajtája jól bírja a régebbi gép környezetet is és még vírusírtóval sem kell bajlódjunk.

Némi segítséggel kiválasztottuk és feltelepítettük a rendszert. (Ha nem megy, írj nekem és találunk megoldást...)

Most viszont tekintsük át, mit tud a rendszerünk...

Alaprendszer és a KDE4

KDE4.x

A KDE (K Desktop Environment) Plasma felülete sokban emlékeztet a Windows-okra. Bal alsó sarokban a K menü, ami a Start menünek felel meg. A képernyő alján a tálca (a KDE panelnek hívja), amin ismerős dolgok vannak : értesítési ikonok a jobb alsó sarokban, futó programok középen... A K menü mellett jobbra azért van pár furcsaság, pl. az asztalváltó. A KDE (mint a legtöbb Linux környezet) alapértelmezésben ugyanis nem egy, hanem két munkaasztalt hoz létre (beállítható többre is, a CTRL-F1, F2, F3... kombinációkkal is lehet váltani), amik között bármikor válthatunk, és szellősebben szétpakolhatjuk programjainkat is.

A tálca jobb szélén találunk még pár ikont - a hangszóró egyértelmű, az olló a vágólapkezelő, a kör alakú USB-logós az eszközértesítő (itt választhatjuk le, vagy csatolhatjuk be a pendrive-okat, és DVD-ket) , a csatlakozós ikon pedig a hálózatkezelő (wifi- és mobilnet beállítások is innen történnek).

Az i betűs egy folyamatjelző, a rendszeren folyó másolásokról, stb., itt kapunk értesítést, felugró üzenetek formájában.

A plazmoid-választék egy kis szelete...

A Plasma asztal "aktivitásokból" (amit bárhol máshol "widget"-nek hívnának) áll. Ezeknek csak egy része valódi "widget", ezeket plazmoidoknak nevezi a KDE. Ilyen aktivitásokat szabadon helyezhetünk el az asztalunkon, a képernyő jobb felső sarkába kattintva, a tálcán pedig jobb gombbal kattintva, a "Panelbeállítások" menüpont alatt. Sokféle aktivitás, és plazmoid közül válogathatunk, időjárásjelző, óra, cetlik, stb... Új plazmoidokat az Internetről, közvetlenül a hozzáadás menüből is letölthetünk, vagy helyi file-ból is telepíthetünk.

A leginkább szembeötlő aktivitás a mappanézet, ami alapból az asztalon található. Ebben egy adott mappa (alapértelmezetten a /home/felhasználónév/Asztal) tartalma látható, a KDE-ben alapértelmezésben nincsenek asztali ikonok. Több ilyen mappanézetet is kirakhatunk, így gyors hozzáférést biztosítva a fontosabb könyvtárakhoz, file-jainkhoz.

Az ablakrendszer amúgy elég hasonlóan működik a MS Windowshoz, sőt, az asztalra is lehet ikonokat hackelni (pl. nekem is ilyen az asztalom). Természetesen többféle témát telepíthetünk rá, amelyek közül akadnak beépítettek is, illetve az Internetről is beszerezhetjük őket, csakúgy, mint a Plasma Desktop elemeit.

Programok áttekintése

Alapból sokféle programot kapunk, de nem feltétlen fogjuk ezeket használni, soknál van jobb alternatíva. Valószínűleg a frissítéskezelő is egyből elindul, ami nem baj, hagyjuk futni. Linux alatt nem csak az operációs rendszer frissítéseit kapjuk így meg, hanem a telepített programok is (azok, amelyekhez van Ubuntu-s támogatás) lefrissülnek, így automatikusan jönnek a hibajavítások, biztonsági frissítések. Támogatott programok esetén az új verziókat is megkapjuk.

A KDE filekezelője a Dolphin (a K menü -> Rendszer menüpontban találjuk). A működése hasonló a Windows Intézőhöz, de szerencsére annál több mindenre jó. Pl. létezik két ablakos üzemmódja, amit az ikonsorból érhetünk el; ilyenkor egy, a Total Commanderhez hasonló elrendezést kapunk. (Total Commander kiváltására alkalmas még a Gnome Commander, illetve maga a TC is, mivel a Wine Windows-emulátorral tökéletesen működik, és látja a Linux filerendszerét.) A bal szélére érdemes a Helyek közé felvenni a gyakran használt helyeinket, így könnyen elérhetjük azokat.

Dolphin filekezelő

Két paneles mód a Dolphinban

Webböngészésre természetesen rendelkezésre áll a Firefox és a Google Chrome böngésző. Torrentkliensnek a Ktorrent települ fel, irodai programcsomagnak a LibreOffice. A Dragon Player a beépített videólejátszó, ez azonban nálam nem szokott működni; ajánlatos lesz helyette egy VLC-t, vagy egy SMplayert feltenni, TV nézéshez pedig a TVtime-ot (analóg tunerhez). Zenelejátszásra az Amarok, képnézegetésre a Gwenview, képszerkesztésre a Gimp használatos.

A K menü Segédprogramok pontjában találunk egyszerű szövegszerkesztőt, számológépet, stb. Chatkliensnek a Pidgin-t használom, ez nem az alaptelepítés része, de a gyakoribb chatprotokollokat jól kezeli. MSN kliensnek igen jó még az aMSN is.
Offline levelezőprogramnak megfelel a Kmail, ez szerencsére könnyen importálja a legtöbb egyéb levelezőprogram exportált fiókjait, pl. Thunderbird, Pegasus, Outlook Express, nem gond neki. Virtuális gépek futtatására én a Vmware Player-t használom, ami ingyenes, de megfelel erre a Virtualbox is. A DOS játékok rajongóinak pedig ott a DOSBox, ami ugyanúgy működik, mint Windows alatt. Cd írásra a K3b vagy a Brasero használatos KDE alatt. RSS olvasónak az Akregator.

Amennyiben további programokat szeretnénk telepíteni, a K menü - Alkalmazások - Rendszer menüpontban a Muon szoftverközponttal tehetjük meg. Ez egy nagyon könnyen használható alkalmazás, a kategóriákban szinte mindent megtalálunk, amire szükségünk lehet, a kiválasztott program melletti "telepítés" gomb megnyomására pedig letölti, és feltelepíti azt, minden szükséges függőségével együtt. Ezután a menüben már látni fogjuk a programot, illetve a Szoftverközpont is felkínálja, hogy elindítja.

A KDE4 újabb változatai alatt az Akonadi adatbáziskezelő dolgozik, amire gyakorlatilag nagyon ritkán van szükség. A rendszert jelentősen gyorsíthatjuk, ha ezt kiütjük alóla, amihez a "KDE-low-fat-settings" csomag szükségeltetik. Ez hatással van pl. a Kmail működésére is (pl. a levelek az adatbázisban tárolódnak), szóval érdemes még az esetleges levélimportálás előtt telepíteni a csomagot. (Ezután a Kmail hagyományos, szövegfile-alapú tárolásra vált, ami sokkal gyorsabb.)

hcl