Linux változatok

A Linux, felépítésének, és a szoftverre vonatkozó licencszerződéseknek (GPL) köszönhetően nem csak ingyenes (a legtöbb változat), hanem nagyon könnyen módosítható is, így nagyon sok változat közül választhatunk, ezek a disztribúciók.

Az ismertebbek a Red Hat / Fedora, a SuSE / OpenSuSE, Debian, Ubuntu, Mint, ArchLinux, Gentoo, és még folytathatnánk a sort. Az egyes disztribúciók filozófiája eltérő, pl. a Red Hat és a Suse elsősorban üzleti felhasználásra valók (mindnek van ingyenes változata is), a Debian a gyökerekhez ragaszkodó, kompromisszummentes Linux, az Ubuntu pedig a legfelhasználóbarátabb disztribúciók egyike.

A disztribúciók a legtöbb dologban kompatibilisek egymással. Így egy Linuxra írt program az egymástól eltérő rendszereken működésre bírható.

A cikk alanya a KDE felületű Ubuntu lesz, én ezt használom, nem véletlenül. Ugyan egy Debianhoz képest (aminek az alapjaira épül) sokkal több hibát tartalmaz, de annál sokkal felhasználóbarátabb, és hatalmas mennyiségű program tölthető le hozzá, valamint az Interneten szinte minden problémájára találhatunk megoldást. Kezdőknek szerintem legjobb választás az Ubuntu valamelyik változata A cikkben később a KDE asztali környezetes verzióról lesz szó. (Természetesen úgyis lesz, aki szerint jobb a Mint, a SuSE, meg ezer más :) )

Ubuntu változatok

Az Ubuntu Linuxnak több kiadása létezik, a leírtak az asztali verziókra vonatkoznak :(

- A standard verziók fél évente jelennek meg, frissítés csak másfél évig jár hozzájuk, de mindig a legfrissebb szoftvereket kapjuk velük.
- A LTS verziók a tavasszal megjelenő 12.04-től kezdve 5 év támogatást
élveznek, ezalatt legalább biztonsági frissítések érkeznek rájuk, de kaphatunk új szoftververziókat is. Érdemes ilyet használni, mert sokkal stabilabbnak bizonyulnak, mint a nem LTS verziók.

Mind a kétféle kiadásban elérhetőek a főbb változatok :

- Ubuntu néven Unity asztali környezettel érkező Linux
- KUbuntu néven KDE asztali környezettel
- Xubuntu néven XFCE asztali környezettel, gyengébb gépek számára
- Lubuntu néven, LXDE asztali felülettel, ez az igazán gyenge gépekre való
- MythUbuntu, amire MythTV felület van telepítve, ez multimédiás HTPC-kre
ajánlott
- A MythUbuntu -hoz hasonló UbuntuTV

- és még folytathatnánk, sok egyéb módon átalakított Ubuntu létezik

Az Ubuntuból, mint szinte minden Linuxból, léteznek 32 és 64 bites változatok. Egy mai, közepesen korszerű gépen - pl. Pentium 4, vagy Core2 processzorral, 1 vagy 2Gb RAM-mal, és 3D képes VGA kártyával, a "full extra" Unity felületű Ubuntu, vagy Kubuntu már jól használható. 2Gb RAM fölött ajánlottak a 64 bites változatok.(/P)
A Lubuntu, saját tápasztalaim szerint, egy Pentium III processzorral, és kb. 512Mb RAM-mal már jól működik. Ennél gyengébb gépeken is használható, de ilyen esetben már muszáj kompromisszumokat kötni sebesség terén.

Az Ubuntu telepítők az ubuntu.hu -ról tölthetők le, a legtöbb változat 32 és 64 bites telepítői is megtalálhatók itt.

Telepítés

Minden Ubuntu változatot CD-lemezkép (iso) formájában tölthetünk le. A CD Live CD és telepítő is egyben, amiről kipróbálhatjuk, majd ha tetszik, fel is telepíthetjük a rendszert. Kipróbálásra természetesen megfelel a Wubi is, amivel Windows alatt futtatható Ubuntu, illetve virtuális gépre is telepíthetünk kezdésnek. (A cikkhez felhasznált friss telepítésű KUbuntu is virtuális gépen futott, ezért olyan érdekes a képarány is :D )

A telepítő is tud magyarul, majd később a telepítés során az operációs rendszernek is beállítható a magyar nyelv.

A rendszernek elvileg 4-5Gb hely szükséges, de mindenesetre ennél érdemesebb többet adni neki. 15-20Gb-on gond nélkül el kell férnie, minden később telepített programmal, és némi szabad hellyel együtt.

Felkészülés a telepítésre...

A telepítés során választhatunk automatikus particionálást, vagy kézzel is megadhatjuk, hova települjön a Linux.

Kézi particionálás során a rendszernek meg kell adni legalább egy partíciót (ez lesz a / csatolási pont, amire a rendszer kerül), amire települni fog, illetve egy swap partíciót (ennek nincs csatolási pontja, és swap filerendszert kell hozzá választani!), ami virtuális memóriaként fog szolgálni. Ezt régebben a fizikai memória kétszeresére illett méretezni, újabban elég a fizikai memória mérete is - 2-4Gb RAM-mal már igen kevés esetben nyúl a swaphez a rendszer (asztali gépet feltételezve, nem extrém módon használva) :)

Particionálás

A Linux-ok leggyakrabban az ext filerendszereket használják. NTFS, és FAT filerendszerre nem telepíthető Linux, de azokat képes kezelni. A telepítés során érdemes a rendszernek ext3, ext4, vagy ReiserFS filerendszert választani, ezek biztoságosak, nem töredeznek, és az esetleges hibákat is helyreállítják. Ezeket a filerendszereket persze Windows alól alapesetben nem látjuk, bár léteznek Windows-ra olyan programok, amikkel az ext filerendszerek olvashatók.

A particionálás során a gépen esetleg már telepített más operációs rendszerek (Windows, stb) partícióit is csatolhatjuk. Egyszerűen meg kell adnunk egy csatolási pontot nekik, és hogy milyen filerendszer található az adott partíción. Ezeket a telepítő nem fogja bántani, de a telepítés után a KUbuntu alól írhatjuk - olvashatjuk az NTFS, és egyéb partíciókat is, amiket filerendszerben a csatolási pontnak megadott könyvtárként fogunk látni. Automatikus particionálás után is elérhetőek lesznek a gépen található egyéb partíciók.

Hasznos dolog, ha külön partíciót hozunk létre az adatainknak, így esetleges újratelepítéskor azok nem fognak elveszni. Ezt úgy tehetjük meg, ha létrehozunk egy partíciót, és a /home csatolási pontot adjuk meg neki.

A következő néhány lépésben beállíthatjuk a billentyűzetet, a felhasználót, és a jelszó nélküli bejelentkezést, ezután elindul a másolás. Ennek végeztével a gép újraindul, és használhatjuk a telepített alaprendszert.