http://hup.hu/cikkek/20130306/megjelent_a_gimp_magazine_3_szama

írja a hup.hu

A GIMP Magazine csapat bejelentette a GIMP Magazine harmadik számát. A 88 oldalas kiadvány olvasható közvetlenül az issuu.com-on, letölthető PDF-ben, megvásárolható nyomtatásban stb..

További részletek a gimpmagazine.org-on.

Régebbi részek (szintén angol nyelven):

http://issuu.com/gimpmagazine/docs/issue3

http://dl.meetthegimp.org/

A GIMP-ről:

http://hu.wikipedia.org/wiki/GIMP

http://www.gimp.org/

http://www.gimp.hu/

http://primandras.hu/gimp/

Valamint elég sok tutorial, leírás fellelhető az interneten magyar nyelven is.

Az előző cikkekben megtudtuk, hogy lelkes és ügyes felhasználók közössége fejleszti a Linux rendszert, mellyel immár nyugodt szívvel leválthatjuk Windows operációs rendszerünket. Némelyik fajtája jól bírja a régebbi gép környezetet is és még vírusírtóval sem kell bajlódjunk.

Némi segítséggel kiválasztottuk és feltelepítettük a rendszert. (Ha nem megy, írj nekem és találunk megoldást...)

Most viszont tekintsük át a fontosabb a mindennapos használat lépéseit.

Az előző cikkekben megtudtuk, hogy lelkes és ügyes felhasználók közössége fejleszti a Linux rendszert, mellyel immár nyugodt szívvel leválthatjuk Windows operációs rendszerünket. Némelyik fajtája jól bírja a régebbi gép környezetet is és még vírusírtóval sem kell bajlódjunk.

Némi segítséggel kiválasztottuk és feltelepítettük a rendszert. (Ha nem megy, írj nekem és találunk megoldást...)

Most viszont tekintsük át, mit tud a rendszerünk...

Alaprendszer és a KDE4

KDE4.x

A KDE (K Desktop Environment) Plasma felülete sokban emlékeztet a Windows-okra.

Linux változatok

A Linux, felépítésének, és a szoftverre vonatkozó licencszerződéseknek (GPL) köszönhetően nem csak ingyenes (a legtöbb változat), hanem nagyon könnyen módosítható is, így nagyon sok változat közül választhatunk, ezek a disztribúciók.

Az ismertebbek a Red Hat / Fedora, a SuSE / OpenSuSE, Debian, Ubuntu, Mint, ArchLinux, Gentoo, és még folytathatnánk a sort. Az egyes disztribúciók filozófiája eltérő, pl. a Red Hat és a Suse elsősorban üzleti felhasználásra valók (mindnek van ingyenes változata is), a Debian a gyökerekhez ragaszkodó, kompromisszummentes Linux, az Ubuntu pedig a legfelhasználóbarátabb disztribúciók egyike.

Közel 10 éve használom a linuxot, az operációs rendszer kisgyerekkora óta. Mondhatom, rengeteget fejlődött azóta. Teljesen elérte, sőt meghaladta a zárt vállalati környezetben szakaszosan fejlesztett Windows op. rendszer testvérét.

A Linux nagy előnye, hogy lelkes, ügyes és tehetséges felhasználók közösségének hálózata fejleszti, tökéletesíti, csiszolja nap, mint nap a világ minden részén. Mivel a világ is a vállalati zárt szemléletből a nyílt közösségi szemléletmód és gyakorlat felé halad, így a nyílt rendszereké a jövő.

Függetlenné vált az Oracle-től az OpenOffice.org fejlesztése, miután a közösség vezetői létrehozták a Document Foundationt és forkolták a kódot, létrehozva a LibreOffice nevű szoftvert, amely továbbra is szabadon elérhető.

Az OpenOffice.org mögött álló közösség bejelentette a Document Foundation megalakulását. Az új szervezet teljesen független a Sunt felvásárló Oracle-től, tagjai között az OpenOffice.org fejlődését meghatározó személyek találhatók, például projektvezetők.

Ezeket a programokat használjuk LINUX alatt.

A Linux alá nagyon sok szabadon használható program létezik, melyek alternatívái lehetnek az alább felsoroltaknak.
Főbb szempontok a programok kiválasztásánál: az ingyenesség, szabadon felhasználható, könnyen elérhető (legyen a telepítőkészletben, vagy az Interneten), egyszerű használat, iskolai szempontoknak eleget tegyen.
Természetesen, ahogy egyre több feladatot oldunk meg Linux-al, változhat az alábbi programok listája is.

Lázadás, szabadság, összefogás, garázsmeló: ez az egyik Linux-oldal, stabilitás, biztonság: ez a másik. Persze, mint minden kalákában készített dolog esetében, a Linuxnál is vannak hátrányok: elsőre nem felhasználóbarát, sokféle változata van, a dokumentációk pedig vagy elérhetők, vagy nem. Mindezek ellenére a Linux hazánkban is igen sikeres.

Fokozatos kiterjesztés

Az XXX cég vállalkozó kedvű informatikusai három évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy fokozatosan áttérnek Linuxra.

Tíz-tizenöt másodperc: csupán ennyi idő szükséges a Presto nevű miniatűr operációs rendszer startjához. A szoftvert kifejezetten Windows mellé szánják, és puritán felületén alapvető funkciókat - böngészés, levelezés, chatelés -  kínál. Kipróbáltuk a sietős, vagy türelmetlen felhasználóknak szánt szoftvert.

 

A Presto főmenüje

• A Presto honlapja
• Rendszerigény, támogatás

Egy kitûnõ írás jelent meg a napokban a Backyard Geek blogon a
Linuxszal szembeni talán 5 legnagyobb tévedésrõl.

Aki tudja, olvassa el a másik blogbejegyzésemben angolul.

Dióhéjban ennyi:

1: A Linux több éves lemaradásban van a Windowstól.

- Normál felhasználó és rendszergazda szétválasztása. A
Linuxnál ez kezdettõl megoldott, a Windows eddig 15 éves
hátrányban van.

- A Windowsban 2001 óta van tûzfal, a Linux 7 évvel jár
elõtte.

- A Linux támogatta elõször a 64 bites x86 processzorokat,
2 év elõny.

A Microsoftnak a Linux mellet mely a operációs rendszerként jelent konkurenciát, most meg kell küzdenie egy újabb konkurenssel. Igaz a Microsoftnak nem új keletû a helyzet, hiszen rengeteg office lehetõséget lehet találni, ami ingyenes az interneten. Viszont van egy újabb, és az eddiginél ha lehet mondani komolyabb kihívója. Az IBM elõ ált a Lotus Symphony nyilt forráskódú OpenOffice.org alapjaira épülõ és ingyenes szoftver csomaggal, mely mint a magán mind az üzleti szektorban megállja a helyét.

A Microsoft termékek világában kezd megszokottá válni, hogy az operációs rendszer rendre felismeri és kezeli a újonnan beüzemelt hardvereinket, legyen szó belsõ, vagy külsõ eszközrõl. Persze ez nem volt mindig így, de egy dolog biztos volt régen és ma is: a megvásárolt eszközhöz biztosan kapunk valamilyen adathordozót, ahol meghajtó program(ok), használati útmutató, segédprogramok és egyebek kapnak helyet. Viszont ezek a meghajtók általában Microsoft rendszerekhez vannak készítve, illetve helyenként Machintos változat is lapul a dobozban.

Linux alatt egy "tökéletes" fa struktúrába van szervezve a teljes könyvtárszerkezet. Errõl korábban már ejtettünk szót, azonban nézzük mit is jelent valójában:

/
Mindennek az alapja a "/" jellel jelölt gyökérkönyvtár más néven root. Ez minden Linux alapja, ebbõl ágaztatható le a teljes szerkezet. Ha kilépünk a root könyvtárba (ezt a legegyszerûbb egyelõre, ha mc - midnight commander - segítségével tesszük. Ubuntuban alapból nincs, SuSE-ben pedig benne van.

Egy tévedést szeretnénk eloszlatni: a GPL licenszt, valamint a nyílt forrásódot sokan egyenlõvé teszik az ingyenességgel, holott ez nem így van. A licensz nem teszi kötelezõvé, hogy az ily módon terjesztett szoftvert csak ingyen vagy anyagáron lehessen közreadni. Létezik jónéhány GPL-es kereskedelmi szoftver, illetve disztribúció is. (A lehetõség itt is meg van: ha elég tapasztaltak vagyunk, akkor a nyilvános forráskódból magunk is lefordíthatjuk a programokat, azonban a kész telepítõért és programokért fizetni kell.).

Linux disztribúciónak nevezünk minden olyan Linux rendszert, amelyben Linux rendszer mag mûködik. Maguk a disztribúciók elkülönülnek egymástól, fejlesztésük egymástól függetlenül zajlik. Olyan ez, mint ha minden autóban ugyanaz a motor lenne, de azokat attó még ugyanúgy külön gyárakban szerelnék be a kocsikba: a kocsik lényegesen mások lennének, bár funkcionalitásuk alapja ugyanaz a motor.
Nagy vonalakban úgy mûködik a dolog, hogy a kernel-fejlesztõk folyamatosan fejlesztik a rendszermagot, kiadják, majd a disztribúciók ráépítenek.

A Linux egy nyílt forráskódú (Open Source) operációs rendszer, amely GPL licensz alatt került terjesztésre. Ennek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem csak a programot, hanem annak forrását is közzé kell tenni, ami lehetõvé teszi mások számára, hogy munkánkat folytassák, jobbá tegyék. Így nem kell minden egyes programnál feltalálni a spanyolviaszt, hanem egy már létezõ ötleteket, megoldásokat továbbfejleszthetjük akár mi magunk is. Mindemellett fel kell tüntetni az eredeti szerzõ nevét és elérhetõségét.

Biztos vagyunk itt páran akik már hallottunk Linuxnak nevezett valamirõl, mások láttak is ilyet mûködés közben. Megint csak mások már talán próbálkoztak is vele, de valami miatt elment a kedvük (általában az ismeretlensége és sikertelenség miatt). Nos cikksorozatunkban megpróbáljuk összeszedni az általános tudnivalókat és az alapoktól felépíteni.

Terveink szerint végigvesszük azokat dolgokat, ami a rendszer ismeretéhez szükségesek, majd telepítünk is felhasználóbarát Linuxot, és végigmegyünk azokon a buktatókon, amivel a legtöbb kezdõ szembesül.