Linux alatt egy "tökéletes" fa struktúrába van szervezve a teljes könyvtárszerkezet. Erről korábban már ejtettünk szót, azonban nézzük mit is jelent valójában:

/
Mindennek az alapja a "/" jellel jelölt gyökérkönyvtár más néven root. Ez minden Linux alapja, ebből ágaztatható le a teljes szerkezet. Ha kilépünk a root könyvtárba (ezt a legegyszerűbb egyelőre, ha mc - midnight commander - segítségével tesszük. Ubuntuban alapból nincs, SuSE-ben pedig benne van. Ubuntu alá az apt, vagy a Synaptic segítségével tehetjük fel, lásd korábbi cikkünket.), az alábbi könyvtárak tárulnak elénk:

bin
boot
cdrom
dev
etc
home
lib
lost+found
media
mnt
opt
proc
root
sbin
sys
tmp
usr
var
vmlinuz

Akinek gondot okozna a kijutás: amikor megnyitjuk az mc-t, az alapból a saját home könyvtárunkból indul, tehát a /home/felhasználó alól. ahhoz, hogy elérjük a gyökeret, kettőt kell feljebb lépni.

Ezek a főkönytárak majdnem minden Linuxban változatlanul megvannak, leszámítva talán a /cdrom-ot és /media-t. A /media egy újabb "találmány", ide kerülnek a csrélhető médiák. Nézzük, melyikben mi található:

bin, sbin: A bin könyvtárakban - nem meglepő módon - futtatható bináris állományok csücsülnek. Több bin könyvtár is található ezen kívül, például a /usr/bin és a /usr/sbin. Bár ez nem törvényszerű, de általában a bin könyvtárakban a minden felhasználó által elérhető állományok kerülnek az sbin könyvtárakba pedig olyan rendszereszközök, melyeket például csak rendszergazdák használnak. Az értelméről később, a Path kapcsán ejtünk pár szót. A /bin és /sbin az alaprendszerhez szükséges programokat tartalmazza, a felhasználó által telepített programok a /usr/bin /usr/sbin alá kerülnek.

boot: a boot könyvtárban találhatók a bootnál fontos fájlok: általában a rendszermag (kernel), illetve Grub rendszerbetöltő esetén annak konfigurációs állománya is. A gyökérben található még egy vmlinuz fájl is (esetenként bzImage), mely egy un. szimbolikus link a /boot/vmlinuz-ra azaz a rendszermagra. A szimbolikus link egy hasznos megoldás Linux alatt: ha egy fájlra több helyen is szükségünk van, elég ehgy helyen tárolni azt, és a többinél csak egy mutatót létrehozni az adott fájlra, így onnan is ugyanúgy elérhető, de nem foglal kétszer helyet a vincseszteren.

cdrom: szintén egy szimbolikus link, általában a /media/cdrom könyvtárra. Ez utóbbi alá csatolódik be a CD meghajtó egység.

dev: Linux alatt fájlokon keresztül érünk el mindent a CD-vel kezdve, a hangon át, az egérig. ezek a speciális eszközfájlok találhatók ebben a mappában.

etc: Az etc könyvtár a gyűjtőhelye a különböző programok globális konfigurációs fájljainak. Ellentétben a Windowsos registry megoldással Linux alatt minden konfigurációs állomány egyszerű szövegfájlba van mentve, aminek nagy előnye, hogy az állományok akkor is egyszerűen elérhetők, ha a rendszer egyébként használhatatlan.
Természetesen emellett az egyes programok felhasználó specifikus beállításokkal is rendelkeznek, ezeket a home könyvtárakban tárolja a rendszer, rejtett mappákban.

home: ezalatt a könyvtár alatt találhatók a felhasználói könyvtárak, az adott könyvtár alatt a felhasználónak teljes dúlási joga van, ezen az egy könyvtáron kívül azonban leginkább csak olvasási joga van alapból.

lib: a lib könyvtár alatt már a rendszer részei lapulnak: library fájlok, kernel modulok, stb.

lost+found: egy speciális könyvtár, jelen esetben egy ext3 típusú fájlrendszerrel szerelt partícióról van szó, ez a könyvtár nem is a Linux, mint inkább a fájlrendszer része. (valószínűleg ezért a mondatért meg fognak köpködni: ez a könyvtár a naplózó fájlrendszer okán került oda ahova. Minden egyes ext partíción van egy lost+found könyvtár.)

media: rendszerfüggő a dolog, általában a /media könyvtár alá kerülnek befűzésre a CD/DVD eszközök, pendirve illetve a floppy. Röviden: a cserélhető médiák.

mnt: a másik "betűzögetős" könyvtár. Ez alá a könyvtár alá kerülnek (általában) befűzésre a fix partíciók.
Mivel ebben a könyvtárstruktúrában nincs kiemelt "volume" egy egy meghajtónak, mint Windows alatt a C:, D:, stb., így egy-egy eszközt tetszőleges helyre befűzhetünk a fájlrendszerbe. Különösen praktikus ez például home könyvtár estén: ha kinőjük az e célra fenntartott partíciót, és veszünk egy új vincsesztert, egyszerűen csak rámásoljuk anyagainkat, letöröljük az eredeti példányt, majd befűzzük a /home könyvtár alá az új adathordozót.
opt: Ez egy kicsit homályos pont. Igazából egyértelmű funkcionalitását még nem vettük észre, a hivatalos leírás szerint külsős programok települnek ebbe a könyvtárba, de a rendszerek nagy részén üresen áll...

proc: Itt találhatóak az éppenfutó műveletek -fájlként leképezve, sorszámozva, illetve információk a rendszerről: processzorról, memóriáról, stb. Hogy egy fórumozó kollégát idézzünk: "a /proc egy kincsesbánya", és valóban. Iszonyú mennyiségű hasznos információt talál itt az avatott kéz.

root: A rendszergazda (root) felhasználói könyvtára

sys: A másik számunkra homályos kérdés. 2.6-os kernellel együtt jelent meg ez az újfajta eszközkezelési metódus, ebben a könyvtárban található meg a sysfs számára egy komplett fa. Szintén egy kincsesbánya, de egy átlag felhasználó ritkán téved erre.

tmp: Az egyes programoknak szükségük van/lehet átmeneti fájlokra. Ezek kerülnek ide. Ez a másik olyan könyvtár, amely alapértelmezettben írható minden felhasználó számára.

usr: Ez alatt a könyvtár alatt található minden. Persze ez így kicsit túlzónak hat, de majdnem igaz: az usr könyvtár alatt található a telepített programok nagy része, hagyományból ide szokott az ember fia forrásokat pakolni (/usr/src), és azt leforgatni. Itt találhatók a dokumentációk, itt találhatók az ikonok nagy része, sorolhatnánk a végtelenségig...

var: Szintén számos szolgáltatás gyűjtőkönyvtára. Itt találhatók a naplófájlok, egyes programok hosszabb ideig tárolt, mégis átmeneti fájljai, alapértelmezettben a felhasználói levélboxok, stb.


Ez persze csak a legszűkebb leírás ezeről a könyvtárakról. Mindegyikről órákat lehetne beszélni, illetve írni, azonban elsőre talán elég ennyi: a lényeg, hogy nagyjából tudjuk, ha valamit keresünk, mégis merre található. Ehhez azonban inkább sok rutin, mint egy ilyen leírás szükséges, ugyanis számos kivétel is szembejöhet velünk, illetve az egyes Linux rendszerek között számos eltérés van.