Kedves kezdő számítógépező klubtagunk!

Bizonyára van olyan régebbi fényképed, amit szeretnél számítógépre tenni, valakinek elküldeni vagy számítógépes családialbumot készíteni.

Ehhez két dologra lesz szükséged a képeken kívül.

Egy szkennerre vagy többfunkciós nyomtatóra valamint egy internetről letölthető programra.

A szkenner vagy magyarul lapolvasó A4-es papír méretben olvassa be a képeket.

Fejjel lefelé behelyezed egymás mellé a papírképeket és óvatosan rácsukod a fedelét, hogy ne mozduljanak el a képek.

A Google Earth legújabb változatában már az óceánok mélyén is barangolhatunk, megnézhetjük, mit láttak a mûholdak évekkel ezelõtt, vagy akár még a Marsra is átugorhatunk.

A magyar nyelven is elérhetõ és ingyen letölthetõ Google Earth 5.0 sok újdonságot tartalmaz, amelyek közül néhány érdekességet ajánlunk olvasóink figyelmébe.
Eddig csak a Föld felszínén tudtunk barangolni, az új Óceán funkcióval azonban már a víz alatti világot is felfedezhetjük.

A holland Gazdasági Minisztérium egy frissen nyilvánosságra hozott kutatása szerint a fájcsere rövid és hosszú távon egyaránt az ország javra válik. A híresen liberális ország internetezőinek mindössze töredéke fizetett tartalmakért, a "nem fizetett letöltések" viszont virágzanak ott is, azonban ez nem veszteség, mert a megmaradt pénzt a fogyasztók másra költik.

A cikk folytatása >>>

Tegnap magyar idõ szerint az esti, éjszakai órákban több órára leállt a Google népszerû online levelezõszolgáltatása, a Gmail. A cég szerverein tárolt e-maileket ez idõ alatt felhasználók millió próbálták elérni, hiába -- éjszaka szerkesztõségünk több munkatársa is hibaüzenetet kapott, amikor megpróbált bejelentkezni a levelezõrendszerbe. A Google hajnalra kijavította a hibát, a fejlesztõi blogon pedig minden érintettõl elnézést kértek az okozott kényelmetlenségekért.

A nyáron a MySpace, pár napja a Microsoft, tegnap pedig a Google jelentette be, hogy támogatni fogja az egységes bejelentkezést lehetõvé tevõ OpenID megoldást szolgáltatási felületein. Elméletileg így a jövõben szinte kivétel nélkül, minden internetezõ képes lesz egyetlen azonosítójával elérni a különbözõ webhelyeket, hisz a három említett nagy szereplõ valamelyikénél minden internetezõ majdnem biztosan regisztrálva van. A gyakorlat viszont mást mutat.

A cikk folytatása >>>

Jobb minõségû hang- és videoátvitelt, továbbfejlesztett interfészt és jobb sávszélesség-kihasználást ígér a Skype VoIP-kliens tegnap megjelent új, 4.0-s verziója. A platform legnagyobb vonzerejét a kliensek közti ingyenes (video)telefonálás és üzenetküldés adja, a rendszerrel azonban vezetékes- és mobilhálózatokba is lehet hívást kezdeményezni, kedvezményes tarifával. A fejlesztõk szerint a 4.0-s változat megjelenése a Skype 2003-as születése óta a legnagyobb mérföldkõ a program történelmében.

A Windows Vista egyik sokat szidott szolgáltatása a User Account Control, amely a nagyobb biztonság érdekében a felhasználó külön beleegyezéséhez köti például egyes szoftverek indulását vagy rendszerbeállítások módosítását. Noha ez a szolgáltatás számos kártevőt megállít, a felhasználók inkább zavarónak, idegesítőnek találták.

A cikk folytatása>>>>>

A Norton AntiVirus és az Internet Security 2009-es változata jópofa trükköt alkalmaz a bootolás felgyorsítására, azonban ennek ára van: a számítógép a rendszerindítás ideje alatt teljesen védtelen.


A cikk itt folytatódik>>>

A HWSW cikke


A jelenleg még mindig gyerekcipõben járó mobilinternet egyre ingoványosabb talajon lépdel, ahogy a népszerûsége rohamosan, hónapról-hónapra nõ, így a szolgáltatók nyilvánvaló üzleti érdekeiket (gyakran hangoztatott álláspontjuk szerint valójában a felhasználóik érdekeit) féltve kénytelenek behúzni a gyeplõt: szép csendben teljesen eltüntetik a teljes korlátlanságot biztosító csomagjaikat a kínálatukból.


Kihátrálnak

A forgalmi korlát nélküli mobilnet bevezetése Magyarországon a Vodafone nevéhez köthetõ: a cég konkurenseit messze megelõzve, már 2002-ben kínált korlátlan mobilinternet-csomagot, igaz, akkor még értelemszerûen nem HSDPA, hanem GPRS-alapokon.

Több mint húsz évvel ezelõtt minden brit kisiskolás kitöltött egy kérdõívet, melynek alapján egy akkori szuperszámítógép megmondta, melyik az ideális szakma számukra. Csak keveseknek tanácsolta a gép az ûrhajós karriert - voltak azonban, akiknek a komputer szerint parókakészítõnek kellett volna menniük.

Több mint húsz évvel ezelõtt az összes angol iskolás leült kitölteni egy kérdõívet, hogy megtudják, melyik az ideális foglalkozás számukra. A tanulók válaszait egy Jiig-Cal nevû számítógépbe táplálták be, amely az Edinburgh-i Egyetem egy egész épületét elfoglalta.