A billentyûzet röviden a számítógépbe való adatbevitelért, parancskiadásért felelõs eszköz. A számítógép figyeli a billentyûleütéseket és egy belsõ karaktertáblázat alapján, alakítja át tetszõlegesen a leütött billentyûk kódjait.

számítógépes billentyûzet vagy egyszerûen billentyûzet (angolul computer keyboard) az írógép mintájára kialakított számítógépes beviteli eszköz. A billentyûzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép mûködése.

A monitor

A számítógépbõl jövõ vizuális információk megjelenítõ eszköze.

A monitor vezérlését a videókártya végzi. A számítógép küld egy jelet a videóadapternek, elmondva milyen karaktert, képet, vagy grafikát kell megjeleníteni. Az adapter lefordítja a jelet olyan utasítások sorozatára, mely segítségével a monitor meg tudja jeleníteni azt.

Fajtái:

a képmegjelenítés elve szerint :

- folyadékkristályos
- gázplazmás

a kép típusa szerint

- alfanumerikus
- grafikus

a színkezelés szerint

- monochrom ( fekete-fehér )
- színes

felbontás szerint

- VGA 640*480
- SVGA 1024*768

Az LCD monitor mûködési elve: két, belsõ felületén mikronméretû árkokkal ellátott átlátszó lap közé folyadékkristályos anyagot helyeznek, amely nyugalmi állapotában igazodik a belsõ felület által meghatározott irányhoz, így csavart állapotot vesz fel.

A mai grafikus programok igénylik a képernyõ egy-egy pontjára való rámutatást. Ezt a navigáló (kurzormozgató) billentyûk segítségével csak nagyon kényelmetlenül lehet elvégezni. Emiatt egy olyan eszközt fejlesztettek ki, amelyet a kinézeténél fogva (tenyérben elférõ forma, tetején két-három gombbal, és vékony vezetékkel csatlakozik a számítógéphez, többnyire a soros porthoz) egérnek neveztek el.

A mechanikus egér: Az egér alján süllyesztett, de a síkból kissé kiálló golyó található.

Egy kitûnõ írás jelent meg a napokban a Backyard Geek blogon a
Linuxszal szembeni talán 5 legnagyobb tévedésrõl.

Aki tudja, olvassa el a másik blogbejegyzésemben angolul.

Dióhéjban ennyi:

1: A Linux több éves lemaradásban van a Windowstól.

- Normál felhasználó és rendszergazda szétválasztása. A
Linuxnál ez kezdettõl megoldott, a Windows eddig 15 éves
hátrányban van.

- A Windowsban 2001 óta van tûzfal, a Linux 7 évvel jár
elõtte.

- A Linux támogatta elõször a 64 bites x86 processzorokat,
2 év elõny.

A következő táblázat azokat az intézményeket, vállalatokat tartalmazza, akik OpenOffice.org-ot használnak. A listára azok kerültek fel, akik felelős vezetőként, valódi névvel, beosztással vállalták, hogy náluk OpenOffice.org fut. Várjuk további intézmények, vállalatok jelentkezését. A cím: timar(kukac)fsf(pont)hu

Szervezet neve

Telepített

OOo (db)

Egyéb megjegyzés

Bejelentő

Fővárosi Bíróság

1500

1.1.4 – 2.0.3 verziókat használják

Erdélyi Gábor

informatikus csoportvezető

Fővárosi Bíróság Informatikai Főosztály

Szeged M.

Szabad irodai csomag ? magyarul

Az OpenOffice.org több platformon és több nyelveb elérhetõ irodai csomag, amely kompatibilis az összes jelentõs irodai szoftvercsomaggal. Az OpenOffice.org szabad szoftver. Ez azt jelenti, hogy tetszõleges célra, tetszõleges helyen^*, tetszõleges számú számítógépen licencdíjmentesen, azaz INGYENESEN használható, és az LGPL licenc elõírásai szerint szabadon terjeszthetõ, módosítható és a módosítás is terjeszthetõ.

Igen, üzleti célra, intézményi felhasználásra is ingyenes.

Közvetlenül a Microsoft számára kedvezõtlen európai uniós döntés után jelezte az IBM, hogy õk is ingyenes irodai csomaggal szeretnének egy szeletet kiharapni a tortából, a Google pedig prezentációkkal bõvíti meglévõ szolgáltatását.

A Nagy Kék döntésérõl a Reuters számolt be egy rövid hírben, pusztán annyit közölve, hogy a vállalat elhatározta egy ingyenes irodai szoftvercsomag megjelentetését. A Lotus Symphony névre keresztelt csomagban hagyományos szövegszerkesztõ, táblázatkezelõ, valamint üzleti prezentációs megoldást is találunk majd, a cég tehát egy komplett ajánlatot kínál majd az érdeklõdõknek, igyekezvén minél nagyobb és hatékonyabb konkurenciát megjeleníteni a Microsoft Worddel szemben.

Aki keres, az talál...

Az Internet egyik legtöbbször hangoztatott jellemz?je, hogy szinte mindent megtalálhatunk rajta, amire csak szükségünk van. Azonban ehhez megfelel? gyakorlat kell, még akkor is, ha tisztában vagyunk a hálózaton található keres? programok használatával. Internet iskolánk utolsó részében bemutatjuk a legnépszer?bb keres? rendszereket.

Az Internet használók két leggyakoribb tevékenysége a szörfözés és a keresés. Általában azért kapcsolódunk a hálózathoz, hogy onnan információkhoz jussunk.

Web oldalak, könnyedén

bemutatunk egy grafikus Web szerkeszt?t.

A HTML forrás szöveg szerkesztése gyakran nélkülözhetetlen, azonban a bonyolultabb, táblázatokat, kérd?íveket, kereteket tartalmazó oldalakat már nehéz egyszer? szövegszerkeszt?vel elkészíteni. Szerencsére számos remek. grafikus felület? Web szerkeszt? programot lehet kapni, amelyek használatakor semmit sem kell tudnunk a hipertext leíró nyelvr?l, csupán ikonok, egér mozdulatok segítségével tudjuk elkészíteni honlapunkat.

Virtuális irányt?
Amikor egy hipertext dokumentumot letölt a böngészô programunk, elkezdi értelmezni a benne található címkéket. Ezek mondják meg, hogy a szöveg egyes részeit milyen bet?mérettel, típussal, színnel jelenítse meg és hogyan helyezze el a képernyôn. Persze nem nagyon találni a Web-en olyan oldalt, ami csak száraz leírásokat tartalmaz, a grafikus internet felület szinte kínálja a képek, rajzok használatát. Ezeket azonban nem lehet beletenni a HTML fájlba, hiszen, mint arról már szó volt, ezek az állományok a kis méret és gyors letöltés érdekében, csak szöveges információkat tartalmaznak.