A billentyûzet röviden a számítógépbe való adatbevitelért, parancskiadásért felelõs eszköz. A számítógép figyeli a billentyûleütéseket és egy belsõ karaktertáblázat alapján, alakítja át tetszõlegesen a leütött billentyûk kódjait.

számítógépes billentyûzet vagy egyszerûen billentyûzet (angolul computer keyboard) az írógép mintájára kialakított számítógépes beviteli eszköz. A billentyûzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép mûködése.

A monitor

A számítógépbõl jövõ vizuális információk megjelenítõ eszköze.

A monitor vezérlését a videókártya végzi. A számítógép küld egy jelet a videóadapternek, elmondva milyen karaktert, képet, vagy grafikát kell megjeleníteni. Az adapter lefordítja a jelet olyan utasítások sorozatára, mely segítségével a monitor meg tudja jeleníteni azt.

Fajtái:

a képmegjelenítés elve szerint :

- folyadékkristályos
- gázplazmás

a kép típusa szerint

- alfanumerikus
- grafikus

a színkezelés szerint

- monochrom ( fekete-fehér )
- színes

felbontás szerint

- VGA 640*480
- SVGA 1024*768

Az LCD monitor mûködési elve: két, belsõ felületén mikronméretû árkokkal ellátott átlátszó lap közé folyadékkristályos anyagot helyeznek, amely nyugalmi állapotában igazodik a belsõ felület által meghatározott irányhoz, így csavart állapotot vesz fel.

A mai grafikus programok igénylik a képernyõ egy-egy pontjára való rámutatást. Ezt a navigáló (kurzormozgató) billentyûk segítségével csak nagyon kényelmetlenül lehet elvégezni. Emiatt egy olyan eszközt fejlesztettek ki, amelyet a kinézeténél fogva (tenyérben elférõ forma, tetején két-három gombbal, és vékony vezetékkel csatlakozik a számítógéphez, többnyire a soros porthoz) egérnek neveztek el.

A mechanikus egér: Az egér alján süllyesztett, de a síkból kissé kiálló golyó található.

Egy kitûnõ írás jelent meg a napokban a Backyard Geek blogon a
Linuxszal szembeni talán 5 legnagyobb tévedésrõl.

Aki tudja, olvassa el a másik blogbejegyzésemben angolul.

Dióhéjban ennyi:

1: A Linux több éves lemaradásban van a Windowstól.

- Normál felhasználó és rendszergazda szétválasztása. A
Linuxnál ez kezdettõl megoldott, a Windows eddig 15 éves
hátrányban van.

- A Windowsban 2001 óta van tûzfal, a Linux 7 évvel jár
elõtte.

- A Linux támogatta elõször a 64 bites x86 processzorokat,
2 év elõny.

A következő táblázat azokat az intézményeket, vállalatokat tartalmazza, akik OpenOffice.org-ot használnak. A listára azok kerültek fel, akik felelős vezetőként, valódi névvel, beosztással vállalták, hogy náluk OpenOffice.org fut. Várjuk további intézmények, vállalatok jelentkezését. A cím: timar(kukac)fsf(pont)hu

Szervezet neve

Telepített

OOo (db)

Egyéb megjegyzés

Bejelentő

Fővárosi Bíróság

1500

1.1.4 – 2.0.3 verziókat használják

Erdélyi Gábor

informatikus csoportvezető

Fővárosi Bíróság Informatikai Főosztály

Szeged M.

Szabad irodai csomag ? magyarul

Az OpenOffice.org több platformon és több nyelveb elérhetõ irodai csomag, amely kompatibilis az összes jelentõs irodai szoftvercsomaggal. Az OpenOffice.org szabad szoftver. Ez azt jelenti, hogy tetszõleges célra, tetszõleges helyen^*, tetszõleges számú számítógépen licencdíjmentesen, azaz INGYENESEN használható, és az LGPL licenc elõírásai szerint szabadon terjeszthetõ, módosítható és a módosítás is terjeszthetõ.

Igen, üzleti célra, intézményi felhasználásra is ingyenes.

Közvetlenül a Microsoft számára kedvezõtlen európai uniós döntés után jelezte az IBM, hogy õk is ingyenes irodai csomaggal szeretnének egy szeletet kiharapni a tortából, a Google pedig prezentációkkal bõvíti meglévõ szolgáltatását.

A Nagy Kék döntésérõl a Reuters számolt be egy rövid hírben, pusztán annyit közölve, hogy a vállalat elhatározta egy ingyenes irodai szoftvercsomag megjelentetését. A Lotus Symphony névre keresztelt csomagban hagyományos szövegszerkesztõ, táblázatkezelõ, valamint üzleti prezentációs megoldást is találunk majd, a cég tehát egy komplett ajánlatot kínál majd az érdeklõdõknek, igyekezvén minél nagyobb és hatékonyabb konkurenciát megjeleníteni a Microsoft Worddel szemben.

Aki keres, az talál...

Az Internet egyik legtöbbször hangoztatott jellemz?je, hogy szinte mindent megtalálhatunk rajta, amire csak szükségünk van. Azonban ehhez megfelel? gyakorlat kell, még akkor is, ha tisztában vagyunk a hálózaton található keres? programok használatával. Internet iskolánk utolsó részében bemutatjuk a legnépszer?bb keres? rendszereket.

Az Internet használók két leggyakoribb tevékenysége a szörfözés és a keresés. Általában azért kapcsolódunk a hálózathoz, hogy onnan információkhoz jussunk.

Web oldalak, könnyedén

bemutatunk egy grafikus Web szerkeszt?t.

A HTML forrás szöveg szerkesztése gyakran nélkülözhetetlen, azonban a bonyolultabb, táblázatokat, kérd?íveket, kereteket tartalmazó oldalakat már nehéz egyszer? szövegszerkeszt?vel elkészíteni. Szerencsére számos remek. grafikus felület? Web szerkeszt? programot lehet kapni, amelyek használatakor semmit sem kell tudnunk a hipertext leíró nyelvr?l, csupán ikonok, egér mozdulatok segítségével tudjuk elkészíteni honlapunkat.

Virtuális irányt?
Amikor egy hipertext dokumentumot letölt a böngészô programunk, elkezdi értelmezni a benne található címkéket. Ezek mondják meg, hogy a szöveg egyes részeit milyen bet?mérettel, típussal, színnel jelenítse meg és hogyan helyezze el a képernyôn. Persze nem nagyon találni a Web-en olyan oldalt, ami csak száraz leírásokat tartalmaz, a grafikus internet felület szinte kínálja a képek, rajzok használatát. Ezeket azonban nem lehet beletenni a HTML fájlba, hiszen, mint arról már szó volt, ezek az állományok a kis méret és gyors letöltés érdekében, csak szöveges információkat tartalmaznak.

Web oldal készítés

Madarat tolláról, embert Web oldaláról...

A passzív nézelôdés mellett sok olvasónknak eszébe jutott, jó lenne egy-egy saját oldallal b?víteni a világhálót. Minden további segédeszköz, program nélkül is bárki megteheti ezt.

Ahhoz, hogy saját Web oldalainkat a világ minden szegletében láthassák, két dolog szükséges. Elôször el kell készíteni azokat, majd fel kell tölteni egy Internet szerverre. Mindkét feladat egyszeru, hiszen a készítéshez elegendô egy szövegszerkesztô, a felrakáshoz pedig a legtöbb Internet szolgáltató biztosít bizonyos lemezterületet a szerverén, ráadásul az esetek többségében a magán felhasználók részére ez a szolgáltatás ingyenes.

Variációk egy témára I.

A Web oldalak elérésére és letöltésére szolgáló programok választéka b?séges, mégis két olyan program terjedt el a PC-s környezetben, amelyek szolgáltatásai és kezel? felülete manapság mát szabványnak számít. Mindegyiknek vannak el?nyei és hátrányai, de az alapvet? szolgáltatásokban ugyanazt nyújtják és a velük való böngészés sebessége is nagyjából megegyezik. Sorozatunk mostani és következ? részében külön-külön mutatjuk be az Internet Explorer programját és a Fierfox webböngészõt.

Az Internet kezdetben csak a számítástechnikában jártas kevesek kedvence volt. Ennek f? oka, hogy kezeléséhez bonyolult és nem igazán felhasználóbarát Unix parancsokat és utasításokat kellett használni. Ezek még a Dos környezetben otthonosan mozgókat is elriasztották a hálózattól. A hardver eszközök gyors fejl?désének és a grafikus felhasználói felülettel rendelkez? operációs rendszerek megjelenésével egyre inkább fokozódott az igény egy olyan rendszer megvalósítására, amely könnyen kezelhet?vé teszi az Internetet még azoknak is, akiknek a számítógép csupán egy, azok közül a mindennapi technikai berendezések közül, amelyeket csak használni szeretnének és nem akarnak közelebbi ismeretségbe kerülni az informatika rejtelmeivel.

Az Internet egyik legnagyobb erénye, hogy olyan gépeket lehet rajta keresztül összekapcsolni, amelyek különböz? felépítés?ek és különböz? operációs rendszerek alatt m?ködnek. Természetesen nem kívánjuk bemutatni az összes géptípus esetén, hogy milyen programokat érdemes használni, csupán a PC kategóriájú gépekre szorítkozunk. Ezeken a számítógép típusokon is használhatunk különböz? operációs rendszereket, mivel azonban az Internet napjainkban szinte egyet jelent annak grafikus felületével a World Wide Web-bel, ezért olyan megoldásokat részletezünk, amelyek grafikus felhasználói felülettel rendelkez? operációs rendszerekhez használhatóak.

Milyen hardver szükséges az Internet használatához? Az els? és sajnos elengedhetetlen eszköz ahhoz, hogy használni tudjuk az Internet nyújtotta szolgáltatásokat: egy számítógép. Bár mondhatnánk azt is, hogy egy akármilyen gép megteszi, azonban ha ki szeretnénk használni a mai Internet adta lehet?ségeket, akkor ne egy 286-os processzorra alapozzuk a világháló elérését. Ahhoz, hogy a szinte egyeduralkodóvá váló, az Internet grafikus felületét jelent? World Wide Web-et is tudjuk használni, bizony komolyabb gépre van szükségünk.

Videókártya, monitor:

A monitor az információk megjelenítésére szolgál. További elnevezései: megjelenítõ, képernyõ, display. A monitor a számítógépek szabványos kimeneti perifériája. Alaphelyzetben minden szöveg, ábra és egyéb megjeleníthetõ információ a képernyõre kerül. A gép a memóriájából viszi át az adatokat a monitorra, tehát itt is egyirányú, de a billentyûzettel ellentétes adatáramlásról van szó. Az adatfeldolgozás eredményei, a gép üzenetei, a billentyûzeten begépelt szöveg is kikerül a képernyõre, és ezen láthatjuk minden egérrel végzett mûveletünk eredményét is.

A billentyûzet: Angol neve: keyboard. A billentyûzetet adatbevitelre használjuk. A billentyûzet a számítógépek szabványos bemeneti perifériája.

Mindazokat az egységeket, amelyeknek nem a tulajdonképpeni adatfeldolgozás a feladata, hanem például a be­vitel, a kivitel és a tárolás egységei, vagyis nem a központi egységhez tartoznak, perifériáknak nevezzük. Az e­gyes számítógéptípusok fontos min?sít?je, hogy milyen perifériákat csatlakoztathatunk hozzá, és hogy milyen a csatlakoztatás módja (szabványos illesztés vagy gyártó-specifikus felület). A PC sorozat sikerét egyrészt épp az óri­ási perifériaválaszték biztosítja.

A számítógép belsõ áramköreit busz köti össze. A busz az alaplapon levõ közösen használt vezetékrendszer, melyre rácsatlakoznak a számítógép vezérlõ, irányító egységei. Az adaton kívül még címet és vezérlõinformációkat is továbbít. Részei: tépvonalak, vezérlõvonalak, címbusz, adatbusz.

Buszok alatt azonos feladatokat ellátó vezetékcsoportot értünk. Jól látható megvalósítása a nyomtatott áramköri lap­ka, amelyre a számítógép részegységeit megvalósító integrált áramköri tokokat és egyéb elektronikus al­kat­ré­szeket ül A címbuszon keresztül áramlanak a használni kívánt eszközök elérési címei, az adatok elérésének, il­letve rendeltetési helyének címei.

A memória tárolja a CPU által végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat. A memóriaelemek rendeltetés szerint két fõ csoportra - RAM (Random Access Memory, azaz tetszõleges hozzáférésû, a processzor által írható-olvasható) és ROM (Read-Only Memory, azaz csak olvasható memória) - oszthatók. A két csoporton belül további - gyártás és felhasználás szerinti - típusok különböztethetõk meg. Külön csoportba tartoznak a hordozható gépekben vagy kéziszámítógépekben (PDA) használt flash-memóriák.

A Neumann-elven épült számítógépek olyan egységekbõl vannak felépítve, amelyek az adat­fel­dol­gozás fo­lyamán meghatározott funkciókat teljesítenek. A számítógép fõ feladata az adatfeldolgozás. E funkciót a szá­mí­tó­gép központi egysége látja el.

 

Az adatokat és a programokat, amelyek a feldolgozáshoz szükségesek, ter­mé­sze­tesen elõzõleg be kell vinni a számítógépbe. Az adatok és programok bevitele a beviteli egységek se­gít­sé­gé­vel történik.