Egy tévedést szeretnénk eloszlatni: a GPL licenszt, valamint a nyílt forrásódot sokan egyenlõvé teszik az ingyenességgel, holott ez nem így van. A licensz nem teszi kötelezõvé, hogy az ily módon terjesztett szoftvert csak ingyen vagy anyagáron lehessen közreadni. Létezik jónéhány GPL-es kereskedelmi szoftver, illetve disztribúció is. (A lehetõség itt is meg van: ha elég tapasztaltak vagyunk, akkor a nyilvános forráskódból magunk is lefordíthatjuk a programokat, azonban a kész telepítõért és programokért fizetni kell.).

Linux disztribúciónak nevezünk minden olyan Linux rendszert, amelyben Linux rendszer mag mûködik. Maguk a disztribúciók elkülönülnek egymástól, fejlesztésük egymástól függetlenül zajlik. Olyan ez, mint ha minden autóban ugyanaz a motor lenne, de azokat attó még ugyanúgy külön gyárakban szerelnék be a kocsikba: a kocsik lényegesen mások lennének, bár funkcionalitásuk alapja ugyanaz a motor.
Nagy vonalakban úgy mûködik a dolog, hogy a kernel-fejlesztõk folyamatosan fejlesztik a rendszermagot, kiadják, majd a disztribúciók ráépítenek.

A Linux egy nyílt forráskódú (Open Source) operációs rendszer, amely GPL licensz alatt került terjesztésre. Ennek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem csak a programot, hanem annak forrását is közzé kell tenni, ami lehetõvé teszi mások számára, hogy munkánkat folytassák, jobbá tegyék. Így nem kell minden egyes programnál feltalálni a spanyolviaszt, hanem egy már létezõ ötleteket, megoldásokat továbbfejleszthetjük akár mi magunk is. Mindemellett fel kell tüntetni az eredeti szerzõ nevét és elérhetõségét.

Biztos vagyunk itt páran akik már hallottunk Linuxnak nevezett valamirõl, mások láttak is ilyet mûködés közben. Megint csak mások már talán próbálkoztak is vele, de valami miatt elment a kedvük (általában az ismeretlensége és sikertelenség miatt). Nos cikksorozatunkban megpróbáljuk összeszedni az általános tudnivalókat és az alapoktól felépíteni.

Terveink szerint végigvesszük azokat dolgokat, ami a rendszer ismeretéhez szükségesek, majd telepítünk is felhasználóbarát Linuxot, és végigmegyünk azokon a buktatókon, amivel a legtöbb kezdõ szembesül.

Érzelmi napló az interneten

A tavalyi év utolsó hónapjának híre volt a elsõ magyar virtuális könyvkiadó megjelenése az interneten. Érdekes módon a Vikk.net (Virtuális KönyvKiadó) induló kínálatában, sõt a letöltési toplistája élén egy olyan mû szerepel, amely talán soha nem jött volna létre, ha nem létezne e rovat témája, az a bizonyos netszerelem. A netszerelem, melyrõl magyar kiadású könyvben talán most elõször esik szó. Mindez éppen elég ok arra, hogy a szerzõ engedélyével részleteket adjak közre új könyvébõl, melyet eddig kizárólag elektronikus formában jelentetett meg, illetve kikérdezzem õt az online könyvkiadás mûhelytitkairól.

Pont egy évvel ezelõtt, a 35. szülinapom elõtt költözött el - sok évi házasság után- ma már ex-férjem, két lányom apja. Én akkor érdeklõdésbõl, magányoldásból, nem túl komoly reményekkel, de azért próbálkozva fedeztem fel a netes társkeresõ oldalakat, s regisztráltattam is magam néhány rokonszenvesebb helyen. Vagyis, teljesen elõzmények, és korábbi tapasztalatok nélkül kezdtem az effajta keresést. Még a baráti körömben sem igen éltek addig, ezzel a kapcsolatteremtési formával.