Variációk egy témára I.

A Web oldalak elérésére és letöltésére szolgáló programok választéka b?séges, mégis két olyan program terjedt el a PC-s környezetben, amelyek szolgáltatásai és kezel? felülete manapság mát szabványnak számít. Mindegyiknek vannak el?nyei és hátrányai, de az alapvet? szolgáltatásokban ugyanazt nyújtják és a velük való böngészés sebessége is nagyjából megegyezik. Sorozatunk mostani és következ? részében külön-külön mutatjuk be az Internet Explorer programját és a Fierfox webböngészõt.

Az Internet kezdetben csak a számítástechnikában jártas kevesek kedvence volt. Ennek f? oka, hogy kezeléséhez bonyolult és nem igazán felhasználóbarát Unix parancsokat és utasításokat kellett használni. Ezek még a Dos környezetben otthonosan mozgókat is elriasztották a hálózattól. A hardver eszközök gyors fejl?désének és a grafikus felhasználói felülettel rendelkez? operációs rendszerek megjelenésével egyre inkább fokozódott az igény egy olyan rendszer megvalósítására, amely könnyen kezelhet?vé teszi az Internetet még azoknak is, akiknek a számítógép csupán egy, azok közül a mindennapi technikai berendezések közül, amelyeket csak használni szeretnének és nem akarnak közelebbi ismeretségbe kerülni az informatika rejtelmeivel.

Az Internet egyik legnagyobb erénye, hogy olyan gépeket lehet rajta keresztül összekapcsolni, amelyek különböz? felépítés?ek és különböz? operációs rendszerek alatt m?ködnek. Természetesen nem kívánjuk bemutatni az összes géptípus esetén, hogy milyen programokat érdemes használni, csupán a PC kategóriájú gépekre szorítkozunk. Ezeken a számítógép típusokon is használhatunk különböz? operációs rendszereket, mivel azonban az Internet napjainkban szinte egyet jelent annak grafikus felületével a World Wide Web-bel, ezért olyan megoldásokat részletezünk, amelyek grafikus felhasználói felülettel rendelkez? operációs rendszerekhez használhatóak.

Milyen hardver szükséges az Internet használatához? Az els? és sajnos elengedhetetlen eszköz ahhoz, hogy használni tudjuk az Internet nyújtotta szolgáltatásokat: egy számítógép. Bár mondhatnánk azt is, hogy egy akármilyen gép megteszi, azonban ha ki szeretnénk használni a mai Internet adta lehet?ségeket, akkor ne egy 286-os processzorra alapozzuk a világháló elérését. Ahhoz, hogy a szinte egyeduralkodóvá váló, az Internet grafikus felületét jelent? World Wide Web-et is tudjuk használni, bizony komolyabb gépre van szükségünk.

Videókártya, monitor:

A monitor az információk megjelenítésére szolgál. További elnevezései: megjelenítõ, képernyõ, display. A monitor a számítógépek szabványos kimeneti perifériája. Alaphelyzetben minden szöveg, ábra és egyéb megjeleníthetõ információ a képernyõre kerül. A gép a memóriájából viszi át az adatokat a monitorra, tehát itt is egyirányú, de a billentyûzettel ellentétes adatáramlásról van szó. Az adatfeldolgozás eredményei, a gép üzenetei, a billentyûzeten begépelt szöveg is kikerül a képernyõre, és ezen láthatjuk minden egérrel végzett mûveletünk eredményét is.

A billentyûzet: Angol neve: keyboard. A billentyûzetet adatbevitelre használjuk. A billentyûzet a számítógépek szabványos bemeneti perifériája.

Mindazokat az egységeket, amelyeknek nem a tulajdonképpeni adatfeldolgozás a feladata, hanem például a be­vitel, a kivitel és a tárolás egységei, vagyis nem a központi egységhez tartoznak, perifériáknak nevezzük. Az e­gyes számítógéptípusok fontos min?sít?je, hogy milyen perifériákat csatlakoztathatunk hozzá, és hogy milyen a csatlakoztatás módja (szabványos illesztés vagy gyártó-specifikus felület). A PC sorozat sikerét egyrészt épp az óri­ási perifériaválaszték biztosítja.