A Maniccum nevû féreg elsõsorban az MSN Messenger azonnali üzenetküldõ szolgáltatásain keresztül igyekszik megfertõzni a kiszemelt számítógépeket.

A Maniccum számos olyan funkcióval rendelkezik, amelyek segítséget nyújtanak a támadók számára, hogy a férget különbözõ parancsok révén IRC-n keresztül vezéreljék. A féreg révén hozzáférhetnek a fertõzött számítógépen tárolt fájlokhoz, HTTP szervert indíthatnak illetve szolgáltatásmegtagadási támadásokat (DoS) kezdeményezhetnek.

A problémák elkerülése érdekében a cég 2006-ban az MPP spamszûrõ mellett döntött, amely azóta is hatékonyan tartja távol a kéretlen leveleket. Az eredmény önmagáért beszél: az MPP egy év alatt fél milliárd spamtõl kímélte meg a felhasználókat, a szolgáltató ezért további két évig ezt a rendszert alkalmazza a spamek szûrésére.

A VIP Solutions Kft. immár öt éve biztosít ingyenes levelezõ szolgáltatást felhasználóinak, 2002-tõl az Index/VIPmail szolgáltatással, 2004-tõl pedig már a CitroMail levelezõ is elérhetõvé vált.

Alapvetõen Linux alatt három különbözõ dolgot végezhetünk egy fájllal, és mivel Linux alatt minden fájl, ez a három dolog elvileg hiánytalanul lefedi az összes, vincseszteren található adat kezelését:

• egy fájlt olvashatunk (read)
• egy fájlt írhatunk (write)
• egy fájlt futtathatunk (execute)

Amint látható, ez így viszonylag egyszerû is. Természetesen már rögtön felmerül több probléma, hiszen "valódi" fájl esetén még viszonylag közérthetõ dolog, hogy mit jelent a futtatás, de például könyvtárnál (mappánál) már kicsit furcsának tûnhet elsõre: könyvtár esetében a futtatási jog belépést jelent a könyvtárba.

Belsõ eszközök

Hangkártyák
Elég jól támogatva vannak kernelben, bár nem típus, hanem lapkakészlet alapján. Ám elõfordul, hogy egy újonnan piacra dobott kártya meghajtója még nem készült el, vagy már elkészült, de a rendszermagunk régi hozzá. Konkrét példa erre a Sound Blaster Live! 24 bites kártya, mely a 2.6.11-es rendszermagban megtalálható ALSA hangrendszer moduljaival mûködött elõször. Ha rendszerünk ennél korábbi verziót használ, akkor célszerû frissíteni, vagy külön ALSA hangrendszert felrakni hozzá, különben nem fog megszólalni.

A Microsoft termékek világában kezd megszokottá válni, hogy az operációs rendszer rendre felismeri és kezeli a újonnan beüzemelt hardvereinket, legyen szó belsõ, vagy külsõ eszközrõl. Persze ez nem volt mindig így, de egy dolog biztos volt régen és ma is: a megvásárolt eszközhöz biztosan kapunk valamilyen adathordozót, ahol meghajtó program(ok), használati útmutató, segédprogramok és egyebek kapnak helyet. Viszont ezek a meghajtók általában Microsoft rendszerekhez vannak készítve, illetve helyenként Machintos változat is lapul a dobozban.

Linux alatt egy "tökéletes" fa struktúrába van szervezve a teljes könyvtárszerkezet. Errõl korábban már ejtettünk szót, azonban nézzük mit is jelent valójában:

/
Mindennek az alapja a "/" jellel jelölt gyökérkönyvtár más néven root. Ez minden Linux alapja, ebbõl ágaztatható le a teljes szerkezet. Ha kilépünk a root könyvtárba (ezt a legegyszerûbb egyelõre, ha mc - midnight commander - segítségével tesszük. Ubuntuban alapból nincs, SuSE-ben pedig benne van.

Egy tévedést szeretnénk eloszlatni: a GPL licenszt, valamint a nyílt forrásódot sokan egyenlõvé teszik az ingyenességgel, holott ez nem így van. A licensz nem teszi kötelezõvé, hogy az ily módon terjesztett szoftvert csak ingyen vagy anyagáron lehessen közreadni. Létezik jónéhány GPL-es kereskedelmi szoftver, illetve disztribúció is. (A lehetõség itt is meg van: ha elég tapasztaltak vagyunk, akkor a nyilvános forráskódból magunk is lefordíthatjuk a programokat, azonban a kész telepítõért és programokért fizetni kell.).

Linux disztribúciónak nevezünk minden olyan Linux rendszert, amelyben Linux rendszer mag mûködik. Maguk a disztribúciók elkülönülnek egymástól, fejlesztésük egymástól függetlenül zajlik. Olyan ez, mint ha minden autóban ugyanaz a motor lenne, de azokat attó még ugyanúgy külön gyárakban szerelnék be a kocsikba: a kocsik lényegesen mások lennének, bár funkcionalitásuk alapja ugyanaz a motor.
Nagy vonalakban úgy mûködik a dolog, hogy a kernel-fejlesztõk folyamatosan fejlesztik a rendszermagot, kiadják, majd a disztribúciók ráépítenek.

A Linux egy nyílt forráskódú (Open Source) operációs rendszer, amely GPL licensz alatt került terjesztésre. Ennek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem csak a programot, hanem annak forrását is közzé kell tenni, ami lehetõvé teszi mások számára, hogy munkánkat folytassák, jobbá tegyék. Így nem kell minden egyes programnál feltalálni a spanyolviaszt, hanem egy már létezõ ötleteket, megoldásokat továbbfejleszthetjük akár mi magunk is. Mindemellett fel kell tüntetni az eredeti szerzõ nevét és elérhetõségét.