A következő táblázat azokat az intézményeket, vállalatokat tartalmazza, akik OpenOffice.org-ot használnak. A listára azok kerültek fel, akik felelős vezetőként, valódi névvel, beosztással vállalták, hogy náluk OpenOffice.org fut. Várjuk további intézmények, vállalatok jelentkezését. A cím: timar(kukac)fsf(pont)hu

Szervezet neve

Telepített

OOo (db)

Egyéb megjegyzés

Bejelentő

Fővárosi Bíróság

1500

1.1.4 – 2.0.3 verziókat használják

Erdélyi Gábor

informatikus csoportvezető

Fővárosi Bíróság Informatikai Főosztály

Szeged M.

Szabad irodai csomag ? magyarul

Az OpenOffice.org több platformon és több nyelveb elérhetõ irodai csomag, amely kompatibilis az összes jelentõs irodai szoftvercsomaggal. Az OpenOffice.org szabad szoftver. Ez azt jelenti, hogy tetszõleges célra, tetszõleges helyen^*, tetszõleges számú számítógépen licencdíjmentesen, azaz INGYENESEN használható, és az LGPL licenc elõírásai szerint szabadon terjeszthetõ, módosítható és a módosítás is terjeszthetõ.

Igen, üzleti célra, intézményi felhasználásra is ingyenes.

Közvetlenül a Microsoft számára kedvezõtlen európai uniós döntés után jelezte az IBM, hogy õk is ingyenes irodai csomaggal szeretnének egy szeletet kiharapni a tortából, a Google pedig prezentációkkal bõvíti meglévõ szolgáltatását.

A Nagy Kék döntésérõl a Reuters számolt be egy rövid hírben, pusztán annyit közölve, hogy a vállalat elhatározta egy ingyenes irodai szoftvercsomag megjelentetését. A Lotus Symphony névre keresztelt csomagban hagyományos szövegszerkesztõ, táblázatkezelõ, valamint üzleti prezentációs megoldást is találunk majd, a cég tehát egy komplett ajánlatot kínál majd az érdeklõdõknek, igyekezvén minél nagyobb és hatékonyabb konkurenciát megjeleníteni a Microsoft Worddel szemben.

Aki keres, az talál...

Az Internet egyik legtöbbször hangoztatott jellemz?je, hogy szinte mindent megtalálhatunk rajta, amire csak szükségünk van. Azonban ehhez megfelel? gyakorlat kell, még akkor is, ha tisztában vagyunk a hálózaton található keres? programok használatával. Internet iskolánk utolsó részében bemutatjuk a legnépszer?bb keres? rendszereket.

Az Internet használók két leggyakoribb tevékenysége a szörfözés és a keresés. Általában azért kapcsolódunk a hálózathoz, hogy onnan információkhoz jussunk.

Web oldalak, könnyedén

bemutatunk egy grafikus Web szerkeszt?t.

A HTML forrás szöveg szerkesztése gyakran nélkülözhetetlen, azonban a bonyolultabb, táblázatokat, kérd?íveket, kereteket tartalmazó oldalakat már nehéz egyszer? szövegszerkeszt?vel elkészíteni. Szerencsére számos remek. grafikus felület? Web szerkeszt? programot lehet kapni, amelyek használatakor semmit sem kell tudnunk a hipertext leíró nyelvr?l, csupán ikonok, egér mozdulatok segítségével tudjuk elkészíteni honlapunkat.

Virtuális irányt?
Amikor egy hipertext dokumentumot letölt a böngészô programunk, elkezdi értelmezni a benne található címkéket. Ezek mondják meg, hogy a szöveg egyes részeit milyen bet?mérettel, típussal, színnel jelenítse meg és hogyan helyezze el a képernyôn. Persze nem nagyon találni a Web-en olyan oldalt, ami csak száraz leírásokat tartalmaz, a grafikus internet felület szinte kínálja a képek, rajzok használatát. Ezeket azonban nem lehet beletenni a HTML fájlba, hiszen, mint arról már szó volt, ezek az állományok a kis méret és gyors letöltés érdekében, csak szöveges információkat tartalmaznak.

Web oldal készítés

Madarat tolláról, embert Web oldaláról...

A passzív nézelôdés mellett sok olvasónknak eszébe jutott, jó lenne egy-egy saját oldallal b?víteni a világhálót. Minden további segédeszköz, program nélkül is bárki megteheti ezt.

Ahhoz, hogy saját Web oldalainkat a világ minden szegletében láthassák, két dolog szükséges. Elôször el kell készíteni azokat, majd fel kell tölteni egy Internet szerverre. Mindkét feladat egyszeru, hiszen a készítéshez elegendô egy szövegszerkesztô, a felrakáshoz pedig a legtöbb Internet szolgáltató biztosít bizonyos lemezterületet a szerverén, ráadásul az esetek többségében a magán felhasználók részére ez a szolgáltatás ingyenes.

Variációk egy témára I.

A Web oldalak elérésére és letöltésére szolgáló programok választéka b?séges, mégis két olyan program terjedt el a PC-s környezetben, amelyek szolgáltatásai és kezel? felülete manapság mát szabványnak számít. Mindegyiknek vannak el?nyei és hátrányai, de az alapvet? szolgáltatásokban ugyanazt nyújtják és a velük való böngészés sebessége is nagyjából megegyezik. Sorozatunk mostani és következ? részében külön-külön mutatjuk be az Internet Explorer programját és a Fierfox webböngészõt.

Az Internet kezdetben csak a számítástechnikában jártas kevesek kedvence volt. Ennek f? oka, hogy kezeléséhez bonyolult és nem igazán felhasználóbarát Unix parancsokat és utasításokat kellett használni. Ezek még a Dos környezetben otthonosan mozgókat is elriasztották a hálózattól. A hardver eszközök gyors fejl?désének és a grafikus felhasználói felülettel rendelkez? operációs rendszerek megjelenésével egyre inkább fokozódott az igény egy olyan rendszer megvalósítására, amely könnyen kezelhet?vé teszi az Internetet még azoknak is, akiknek a számítógép csupán egy, azok közül a mindennapi technikai berendezések közül, amelyeket csak használni szeretnének és nem akarnak közelebbi ismeretségbe kerülni az informatika rejtelmeivel.